Sárvár – a város, ahol az aktív pihenés közben is kézzelfogható a történelem

A Rába partján fekvő Sárvár ma az ország egyik legnépszerűbb belföldi utazási célpontja, a város rengeteg lehetőséget kínál a történelemre, illetve természeti szépségekre fogékony magyar, illetve külföldi utazóknak, illetve a fürödni vágyóknak.

Az egykori földvár helyén, illetve környezetében kialakult, mára tizenötezresre nőtt város a XVI. század derekán, házasság útján jutott a Nádasdyak birtokába, akik a török uralom százötven éve alatt a Magyar Királyság egyik kulturális központjává, sőt, a hazai reformáció egyik bástyájává, a magyar Wittenberggé tették Sárvárt. A hirtelen fejlődést az európai hírű műkincsgyűjteményt felhalmozó Nádasdy Tamás indította el, aki 1535-ben iskolát alapított (ennek tanári karában 1884-ben rövid időre Gárdonyi Géza is megfordult), majd létrehozta a korszak legfontosabb nyomdáját, aminek kapuját megalakulása után alig négy évvel, az iskola tanítójának, Sylvester Jánosnak köszönhetően az első magyar nyelven nyomtatott könyv, az Újtestamentum fordítása hagyta el.

A várban töltötte utolsó hónapjait a magyar irodalomtörténetet tizenkétezer, saját koráról tűpontos képet festő verssorral bővítő Tinódi Lantos Sebestyén, alig két évtizeddel később pedig a vérfagyasztó legendák övezte Báthori Erzsébet is hosszú időt töltött itt, hiszen 1575-ben a török elleni harcokban fontos hadvezérré vált Nádasdy Ferenc – a „fekete bég” – felesége lett.

Az időközben reneszánsz várkastéllyá vált főnemesi otthon 1671-ben, III. Nádasdy Ferenc lefejezése után a Draskovichoké lett, majd lassan elveszítette a jelentőségét: a Rákóczi-szabadságharc hajnalán kuruc erődítménnyé vált, 1809-ben pedig öt hónapra a francia csapatok kezére került erőd mai arcát végül a Habsburgok estei ága szabta meg, akik 1803-ban váltak a terület birtokosaivá.

A fürdő

A második ipari forradalom alatt, a kiegyezés után újra fejlődésnek indult Sárváron a századfordulón cukor-, majd egy rövid életű műselyemgyár is született, az iparosítás pedig a második világháború után folytatódott. Az itt élők meglepő módon épp ennek a folyamatnak köszönhetik a település fürdővárossá válását, hiszen az egyre növekvő lakosságszámhoz egy fürdőre is szükség volt: 1961-ben közel ezer méter mélységben termálvizet találtak, 1968-ban pedig megnyitotta a kapuit a mai fürdő elődje, ami saját kategóriájában mostanra Magyarország egyik legkedveltebbjévé vált.

A családbarát apartmanházak, vagy a társasjátékokat, gyerekekkel foglalkozó animátorokat, vagy akár játszószobát is adó hotelek sorából válogatni tudó vendégek jó része nem meglepő módon csak ezért érkezik, hiszen az épp húsz évvel ezelőtt wellness- és gyógyfürdővel, illetve családi élményparkkal bővített, a legmagasabbnak számító négycsillagos kategóriába sorolt intézmény számos téren kínálja a legjobbat: 43 fokos gyógyvize főként mozgásszervi betegségek, sportsérülések, illetve neurológiai panaszok esetén nyújt enyhülést, de a légzőszervi betegségekkel, illetve nőgyógyászati gyulladásokkal küzdők állapotát is javítja.

A 2011-ben gyógyhellyé vált négycsillagos fürdő komplex kúrákat is ajánl, amiket részben a TB finanszíroz, de speciális kezelések egész sora is elérhető. Nem csak már létező betegségekkel, de megelőzési szándékkal is érdemes Sárvárra utazni, sőt, a téli fürdőzésnél a termálvízből távozó gőzök között igazán különlegessé válhat egy hosszabb-rövidebb mártózás, szauna-szeánsz, vagy egy arc- és testkezelés. A fürdő ugyanis ilyeneket is nyújt: a hagyományos, kozmetikusok szalonjaiból ismert szolgáltatások mellett a lifting, illetve egy sor különlegesség is elérhető.

Az egész családnak

Míg a nagyszülők, vagy gyógyulást kereső családtagok pihennek, a kisebbek szüleikkel együtt használhatják a hullámmedencét, a különböző méretű és bonyolultságú csúszdákat, a vizes játékokkal feszerelt gyerekmedencét, a kalózhajós kalandmedencét, a vízi várat, sőt, igény esetén akár óvónők is vigyáznak rájuk, míg a felnőttek egy csokoládés, lávaköves, vagy hagyományos masszázs, illetve a szaunavilág örömeibe ugranak fejest, kipróbálva a finn- és  infraszaunát, a gőzfürdőt, az aromakabinokat, a pezsgőfürdőt, vagy a Kneipp-medencét.

A természet szépségeire vágyók a fürdőhöz közeli, több mint 9 hektáros arborétumot is meglátogathatják. A kétszáz évvel ezelőtt, angolparkként született területen ma háromszáz éves kocsányos tölgyek, valamint a parkkal egyidős platánok, japánakácok, és fekete fenyők állnak, de a több mint háromszáz cserje- és fafaj között mindenki megtalálhatja a kedvencét.

A fürdőzésben szünetet tartva a várral is érdemes megismerkedni: a török elleni védelem érdekében 1549-1562 között erőddé vált, öt olasz bástyáját ma is őrző épületegyüttes legszebb része a mennyezetén 1653-ban elkészült csataképeket egész sorát rejtő, lenyűgöző részletekkel teli barokk díszterem, illetve a reneszánsz árkádsor, az elmúlt évszázadok gondos gazdáinak állandó karbantartásai, illetve az 1966 óta tartó műemléki helyreállítások pedig kivételes állapotban konzerválták a Nádasdy Ferenc Múzeumnak otthont adó várat.

Az építészeti, illetve művészettörténeti csodák meglátogatása mellett a kiállításokon is érdemes időt tölteni: a díszteremben lévő XVII. századi fiókos szekrény titkos fiókjainak felfedezése, majd a Nádasdy-óra megcsodálása mellett a huszárság történetét felvonultató kiállítás is érdekes színfoltja lehet egy nyaralásnak.

Egy ebéd, vagy egy fagyizó célba vétele után érdemes sétálni egyet a város szívében, hiszen sűrűn követik egymást az évszázados, sokszor érdekes történelmű épületek, amik közül kiemelkedik a mai arcát 1927-ben elnyert Szent László-templom, aminek alapjait egy protestáns fatemplom helyén, az 1640-es években emelt struktúra adja. Az ennél aktívabb pihenésre vágyók meglátogathatják a Csónakázó-tavat is, vagy elbiciklizhetnek a város melletti Hegyhátra, ahol végeláthatatlan szőlőültetvények adják a környék legfinomabb borait.

A közös családi szórakozásra nyitottak kipróbálhatják a tótól néhány percnyi sétára lévő Sárvári Kalandparkot is, ahol a kicsik és a nagyok is élvezhetik a különböző játékokat, végigmehetnek a kötélpályán, felmászhatnak a mászófalon, íjászkodhatnak, kincset kereshetnek, sőt, akár még aranyat is moshatnak.

A tinédzserekkel, vagy épp gyerekek nélkül utazó vállalkozó kedvűek persze ennél jóval tovább mehetnek, hiszen Szentgotthárdig felkapaszkodva részt vehetnek egy vízitúrán, aminek végén, egy kalandos evezés után újra az Európai Királyi Fürdővárosok Szövetségének tagjává vált Sárváron léphetnek partra. És ha mindez még nem lenne elég, akkor a túrabakancsot felvéve újabb izgalmas helyeket fedezhetnek fel: eljuthatnak az Írottkőre, vagy meglátogathatják a Ság-hegyet, ami a néphit szerint nem a balatoni vulkánsor ötmillió éve született, ma már bejárható kráterű tagja, hanem egyenesen Lucifer műve, aki az ördögeivel hét nap alatt építtette fel, hogy a tetejéről gyönyörködhessen a tájban.