A karácsony fővárosa

A mesebeli település óvárosában mintha megállt volna az idő. Középkori várfalak övezte, macskaköves utcáin sok száz éves favázas házak sorakoznak, a főtéren régi kőmedencébe csobog a víz, miközben a kútoszlop tetején Szent György döfi le a sárkányt. A Romantikus útvonalon fekvő Rothenburg nem véletlenül szolgált díszletül olyan filmek forgatásához, mint a Harry Potter és a halál ereklyéi vagy a Charlie és a csokigyár, aki végigsétál keskeny kis utcáin, valóban úgy érezheti, egy Grimm-mesekönyv lapjaira tévedt.

A múltat gondosan őrző kisváros jó néhány akad Németországban. Hogy Rothenburg ob der Tauber mégis megszerezte „a karácsony fővárosa” nevet, azt egyfelől messze földön híres adventi vásárának, helyi nevén a Reiterlesmarktnak köszönheti, amelynek a hagyományai a 15. századra nyúlnak vissza. Az elnevezésben szereplő Reiterle egy misztikus alak, akiről a középkorban azt hitték, a másvilág követe, és telente a levegőben szállva viszi magával oda az elhunytak lelkeit. A legendás figura mára elveszítette ijesztő jellegét, és a vásár névadójaként járul hozzá az ünnepi hangulat megteremtéséhez.

Az ünnepi bódék mindig advent első péntekjén nyitnak ki először, így a Reiterle az idén november 25-én lovagol be a városháza előtti térre, hogy köszöntse az összegyűlteket, majd gyorsan eltűnve hagyja őket békésen válogatni az ajándékok és enni-innivalók között. December 23-ig pörkölt mandula, forralt bor és sült kolbász illata úszik itt a levegőben, desszertként pedig megkóstolhatjuk a rothenburgi hógolyót, ami kereknek kerek ugyan, de nem hóból készült, hanem keksztésztából, és különféle ízekben kapható, a csokistól a marcipánoson át a diósig. Közben felváltva hallgathatjuk a karácsonyi dalokat éneklő kórusokat és a környékbeli fúvószenekarok produkcióját, a kávéházakból pedig zongoraszó hallatszik ki.

Emellett azonban turisták mára azt is megtanulták, hogy ebben a városban egész évben karácsony van. Erről Käthe Wohlfahrt karácsonyi múzeuma és a hozzá tartozó ajándékbolt gondoskodik, ahol akár nyár közepén, kánikulai 35 fokban is beszerezhetjük a fára és az ünnepi asztalra szánt díszeket. Az üzlet előtt ott parkol az élénkpiros karácsonyi autómobil, a bejáratnál embernagyságú diótörők őrködnek, és nincs a világnak az a fenyődísze, amihez itt ne jutnánk hozzá. De az igazi mégiscsak az, ha az advent idején keressük fel Rothenburgot, és a behavazott házak közül lépünk be a múzeumba, ahol megtudhatjuk, hogyan ünnepelnek telente német földön. Megismerhetjük a különféle tájegységek szokásait, megcsodálhatjuk a fából faragott kis figurákat és a kézműves munkával készült üveggömböket, és visszaálmodhatjuk magunkat a gyerekkorunkba, amikor a tél még igazi tél, a karácsony pedig igazi karácsony volt.

Szerző: Mörk Leonóra