Szirmot bontott a leggyakoribb orchideánk, az agárkosbor a Bihari-sík Tájvédelmi Körzetben – adta hírül a Hortobágyi Nemzeti Park.
Nem sok helyen fordult elő, de néhol tömeges lehet. Bár a növény maga nem túl nagy, 20-25 centiméteres, az ezernyi lila virág együtt különleges látványt nyújt.
A Bihari-sík Tájvédelmi Körzet a Berettyó és a Sebes-Körös folyók vidékén 1998-ban létrehozott tájvédelmi körzet, mely számos kisebb-nagyobb területdarabon fekszik 33 Hajdú-Bihar vármegyei község közigazgatási területén szétszórtan. Területe 2014 végén 17 141 hektár volt, természetvédelmi kezelője a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatósága.
Területén értékes állat és növényvilág él. A közelben találták meg a magyar látonya élőhelyét. A gyengén szikesedő mocsárréteken az elegáns kosbor és a korcs nőszirom él. Itt költ a haris. A löszpusztákon jellemző növénye a kunkorgó árvalányhaj és az agárkosbor.
Az agárkosbor (Anacamptis morio) a kosborfélék családjába tartozó, évelő 20-25 cm-es védett növény. Leggyakoribb kosborfajunk. Azonban az Alföld területén élő állománya jelentősen visszaszorult, így leginkább középhegységeinkben és az ország nyugati részén található nagyobb egyedszámban. Áprilistól májusig virágzó mediterrán származású közép-európai faj, leginkább száraz gyepekben, legelőkön található. Bíborszínű virágai füzérben fejlődnek, azonban nagyobb állományaiban gyakoriak a halvány virágú példányok és a különböző színárnyalatok is. Erre utal tudományos fajneve is, hiszen „moros” görögül bolondot jelent.
