A Körös-Maros Nemzeti Parkban található Bekai-halom az árvízvédelmi töltés Maros-felőli oldalán, a hullámtérben, a bökényi területrészen fekszik. Ez a Maros-ártér egyetlen épen maradt és a pusztai halmokhoz képest is meglehetősen nagy halma – írta a nemzeti park.
A kutatások szerint ez egy késő bronzkorban keletkezett és alapvetően temetkezési céllal épült. Kultúrtörténeti értékén túl botanikai értéket is képvisel, mivel szerencsére nem volt bolygatva, s így megmaradtak a felszínén azok az értékes lösznövények, melyek az ártér más részein már nem találhatók meg. Idén a kedvező időjárásnak köszönhetően nagyon szépen láthatóak ezek a löszfajok.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="675" width="1200" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Közéjük tartozik a védett karcsú orbáncfű, amelynek sárga virágai éppen most nyílnak és a szintén védett gumós macskaherék halvány rózsaszínes ajakos virágai is igen látványosak. Tömegesen előfordul a nálunk főként halmokon élő, úgynevezett löszfal pionír társulás társulásalkotó faja a taréjos búzafű, amely jellegzetes kalász virágzattal rendelkezik. Szintén nagyon értékes, löszös termőhelyekhez kötődő növény a közönséges borkóró, melynek példányai idén meglehetősen nagyra nőttek.
Mivel a Bekai-halom a Bökényi-tanösvény mentén található, így az errefelé túrázóknak érdemes felmenniük a halomra is, hogy megnézzék ezeket a különleges növényeket.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
