Bár már itt a kánikula, és egyelőre megkímélték az algák a Balatont, a kutatók szerint ez nem zárja ki, hogy ismét beinduljon az algavirágzás, ami az elmúlt években nemegyszer okozott riadalmat a fürdőzők körében, írja a Világgazdaság.
A lap cikkében emlékeztet, az algák először 2019-ben jelentek meg nagy mennyiségben, főként a nyugati, Keszthelyi-medencében.
Mindenesetre jó hír, hogy a tó algában produktívabb területein (Keszthelyi- és Szigligeti-medence) az a-klorofill koncentráció, amelyet világszerte használnak az algabiomassza jellemzésére, nem érte el a közepes termőképességű víz felső határát (25 µg/L az OECD osztályozása szerint) sem.
A klorofilkoncentráció 2019-ben emelkedett meg drámaian a Balatonban, az akkor mért köbméterenkénti 300 milligramm másfélszerese volt az 1982-es nagy algásodás csúcspontjakor rögzített értéknek, ehhez elsősorban jelentős foszforra volt szükség, ami a szakemberek szerint csakis az üledékből származhatott. Szóba jöhetett ludasként a Zala folyó, amely táplálja a tavat, így alkalmas volt arra, hogy nagy mennyiségű foszfort szállítson a Balatonba, és természetesen a klímaváltozás is.
Hogy pontosan mire vezethető vissza, azt mai napig nem tudják a kutatók, mindenesetre ahogy melegszik az idő, úgy szaporodnak el újra és újra az algák a magyar tengerben.
