Érdemes elgondolkodni azon, hogy ne csak őshonos halak kerüljenek Magyarország természetes vizeibe – közölte álláspontját Dérer István, a Magyar Országos Horgász Szövetség elnökhelyettese a Halászati Lapoknak.
Lehet, hogy meglepő, amit mondok, de a vizek halállományának az összetételét is meg kell vizsgálni, mert a jövőben az őshonos állományok védelme és a klímaváltozás hatásainak átvezetése érdekében a legtöbb helyen át kell alakítani ezt a szerkezetet. Egyre világosabban látszik, hogy az éghajlatváltozásnak nagyon nagy vesztes halfajai vannak, gondolok elsősorban a csukára, ugyanakkor meg kell vizsgálni, hogy mit lehetne még telepíteni és hová, a szükséglet, az alkalmazkodóképesség, a kieső fajok kiváltásának igénye figyelembevételéve
– fogalmazott, példaként említve az amurt, a csíkos sügért és tokféléket.
Jelenleg a törvény szerint csak őshonos halfajok telepíthetők a természetes vizekbe, de Dérer szerint érdemes újragondolni ezt.
A szélsőségek, a felesleges korlátok, egy-egy cél túlterjeszkedése mindig kerülendő, ezért kell és lehet is változtatni. Az amur egy adott esetben halráccsal lezárt csatornában tulajdonképpen egy karbantartó »gép«, emellett nagy testű horgászhalként kiváló horgászélményt okoz. A húsa gasztronómiailag is értékes, csak meg kell ismerni a helyes feldolgozást. A feleslegesnek ítélt korlátok felszámolása mellett a Mohosz abban is partner, hogy jelöljünk ki olyan vizeket, ahol nincs érdemi halgazdálkodás, és ezek az eltűnőben lévő halfajok közösen őrzött mentsvárai lehetnek. Itt a halőrzést és a gondozást szintén tudjuk biztosítani
– jelentette ki Dérer István.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
