A halas szakma a magyar mezőgazdaság szerves része
– jelentette ki a Magyar Országos Horgász Szövetség elnöke a Balatonon megtartott VIII. Halak Napja és III. Halőrök Napja rendezvényen – közölte a Pecaverzum.
Szűcs Lajos elmondta, hogy a mezőgazdasági támogatások jelentős részéből a halas szakma kimaradt, leginkább azért, mert Magyarország nem tengeri ország. Úgy vélte, a halászati operatív programot nem szabadna különválasztani az agráriumétól.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a halgazdálkodás komoly eredményeket tud felmutatni az elmúlt időszakban, főként azért, mert a MOHOSZ kezelésében vannak a természetes vizek és a halőrök is. Arról is beszélt, hogy a horgászturizmus gazdasági szempontból komoly lehetőségeket jelent, például a balatoni horgászidény kitolásával a vendéglátásban komoly bevételek keletkezhetnek.
Balatoni haltelepítés
A folyamatos vízeresztés ellenére a Balaton vízállása tartja a 125 centimétert, ami a sok csapadéknak köszönhető. A tóban levő halállomány növelésére érzékeny halfajokat telepítettek, többek között újra honosították a menyhalat, ez a program hat éve indult el. Az első telepítések már 80 dekagrammosok és az egész Balaton területén fogtak már menyhalat. Várhatóan hamarosan 2-2,5 kilogrammos menyhalak is lesznek a tóban.
Egyelőre még tiltja a balatoni horgászrend a menyhal megtartását, de amint sikerül a kutatóknak tetten érni természetes úton kikelt menyhalivadékot a Balatonban, fel fogjuk oldani ezt a korlátozást
– nyilatkozta Nagy Gábor, a BHNp Zrt. horgászati ágazatvezetője még 2022-ben.
Évente 35-40 helyen telepítenek halat a Balatonba: tavaly 300 tonna pontyot, 13 tonna süllőt, 270 ezer csukát, két mázsa compót, 3000 balint, valamint kősüllőt és menyhalat. Ezen felül a Kis-Balatonba 250 ezer ponty, illetve 100 ezer süllő és csuka került.