Az elmúlt években több száz fa esett áldozatául a hódoknak Kunszentmártonnál a Hármas-Körös holtágának partján, és már az is látszik, hogy ez a szám idén is tovább gyarapodik majd, írta a Szoljon.
A várépítést észlelve a szakemberek több alkalommal is helyeztek ki mozgásérzékelő kamerákat a közeli fákra, így pontosan végig tudták követni az építés folyamatát, melynek során nemcsak karnyi vastagságú fák estek a hódok áldozatául, hanem 100-150 éves, öles példányok is.
Az állatok elsősorban a puha fák háncsrétegét bontják meg, szinte ellehetetlenítve a lombhullatók növekedését. A hód egy-két hét alatt akár egy 100-150 évig növekedett fát is tönkre tehet a faóriás kérgének körberágásával. Elkeserítő, hogy őshonos füzek, nyárfák pusztulnak el.
Ha leszakad a fákon tenyésző vadszőlő nagy tömege, az kiváló, magasított alapot kínál a hódvárhoz. Az állatok, erre a célra lerágott ágakból építenek rá várnak nevezett lakóteret. A tetejére apróbb gallyakat, avart és ha módjuk van rá, földet kaparnak szigetelésként
– mondta a portál érdeklődésére a hódok életét évek óta figyelő Szarka János.
A szakember szerint nem kap kellő ismertséget azoknak a vízügyi igazgatóságoknak a munkája, melyek éves szinten százmilliókat költenek a hód okozta károk helyreállítására. Ezt az összeget a helyreállítási munkák emésztik fel, nem tartalmazza a kipusztított fák eszmei értékét.
Az Agrárminisztérium 2022-ben hozott rendeletének értelmében az eurázsiai hód az erdő- és mezőgazdasági termelés biztosítása, valamint a közérdeket sértő vízkárok megelőzése érdekében riasztható, gyéríthető, állományuk szabályozása engedélyezhető, ugyanakkor a hódgát elbontásához a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. Gyérítésére október 1. és március 31. között van lehetőség.
Az eurázsiai hód nem védett faj, pénzben kifejezett értéke ötvenezer forint példányonként.
