A Szegedi Tudományegyetem oktatója, Gulyás Ágnes olyan hazai és európai kutatásokban vesz részt, amelyek rövid időn belül megoldást jelenthetnek a rövidebb és a hosszabb hőhullámok okozta kihívásokra – közölte az egyetem.
A globális felmelegedés az egész emberiséget érinti, de a városban élők számára még több kihívást okoz. Magyarországon a lakosság több mint kétharmada városokban él. A hőség és a vízhiány enyhítésére a nagyobb településeken és egyéni szinten is vannak már jó megoldások, amelyek emberek millióinak hozhatnak enyhülést.
Nyírt gyepszőnyeg helyett évelő növények
Hódmezővásárhely belvárosában Gulyás Ágnes, az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének adjunktusa kutatási témájához szorosan kapcsolható projekt valósult meg. A létrejött sokszínű növényzet a mikroklíma javítása mellett odavonzotta az állatvilágot is.
A vízvisszatartás a kulcs
A hőszigethatás csökkentésének legjobb módszere a jó állapotú zöldfelület – állítja Dr. Gulyás Ágnes, aki a Városklíma Kutatócsoport tagjaként egy kifejezetten hőszigetcsökkentés fókuszú európai uniós projektben vesz részt. Mivel a zöldfelületek csak megfelelő vízellátással képesek ellátni ezt a feladatot, ezért áttételesen a hősziget csökkentésének is a víz az egyik kulcsa. Ehhez a csapadékvíz zöldfelületen történő visszatartása lehet egy olyan megoldás, amely hosszú távra és klímatudatos módon képes kezelni ezt a problémát.
A vízvisszatartás volt az egyik legfontosabb vezérfonala a három éve indult hódmezővásárhelyi Rotary-sétány átalakításának is, amely a korábbi nyírt gyepszőnyeg helyett, a jelenlegi klímához jobban alkalmazkodni tudó évelő növényekkel egy sokszínű ökoszisztémát hozott létre.
Nyírt gyepszőnyeg helyett évelő növények kerültek Hódmezővásárhely belvárosába Sirkó Zoltán, a város akkori főkertészének szakmai felügyeletével. A projekt Gulyás Ágnes, az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének adjunktusa klíma- és természetvédelmi kutatási eredményeinek figyelembe vételével valósult meg. A létrejött sokszínű növényzet a mikroklíma javítása mellett odavonzotta az állatvilágot is. A projekt egyik leglátványosabb hozadéka, hogy 60 új lepkefaj jelent meg a lakópark melletti területen.
Szivacsváros koncepció
A Rotary-sétány jó példája az úgynevezett „szivacsváros” koncepciónak, amely az egyik fő kutatási területe az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézet oktatójának.
Nagyon beszédes a név, mivel az ilyen koncepció szerint kialakított terület olyan, mint a szivacs, a lehető legtöbb vizet próbálja beszívni és tartósan bent tartani a városi rendszerben. Ezt nagyon sokféle módszerrel el lehet érni, például az is elképzelhető lenne, hogy óriási tartályokban tároljuk el az esővizet, de ez nem mindenhol kivitelezhető és nem költséghatékony. A legköltséghatékonyabb és a környezet számára a legtöbb előnnyel a megfelelően kialakított zöldfelület jár. Ennek első kritériuma a talaj minősége, mivel a legjobb vízvisszatartó az élő, szervesanyagban gazdag talaj. Ezen felül olyan terepformákat kell kialakítani, ahol a ‒ néha özönvízszerűen ‒ lehulló és a tetőkről, burkolatokról lefolyó csapadék ideiglenesen landolni tud és ott lassan beszivárogva visszapótolja a talajvíz mennyiségét, nem pedig a csatornában folyik el. A következő lépcsőfok, hogy a beszivárgott vizet ne hagyjuk elpárologni. A párolgás megakadályozása történhet vastag mulcsréteggel, vagyis a talajt olyan anyaggal (száraz növényi nyesedék, darált fakéreg, kavics) fedjük le, ami megakadályozza a víz idő előtti elvesztését. Az utolsó lépés pedig a jól kialakított zöldfelület, ami sokszintű. Alacsony lágyszárúak, aztán jöhetnek az évelők, a fásszárúak és ezek több szintben, hatékonyan képesek visszatartani a csapadékot
– mondta el Dr. Gulyás Ágnes, az SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék adjunktusa.
Az új szemlélet kezd meghonosodni
A megszokásokat nehéz áttörni, a tradicionális vízgazdálkodás ugyanis inkább eltávolította a városokból a vizet. A gyorsan változó környezetben az újkeletű problémákra intézményi szinten reagálni talán nehezebb, de reményeink szerint, ha ezek a modern szemléletű új kialakítások és módszerek egyre nagyobb teret nyernek és a működőképes jó példákat be is tudjuk mutatni, akkor talán az intézményi és a szabályozási háttér is hozzá tud alakulni
– fejtette ki Dr. Gulyás Ágnes.
A klímaváltozás hatásai ellen meglévő értékeinkkel, például a városi zöldfelületekkel gyorsan és hatékonyan tudnánk védekezni, de ehhez több természetalapú megoldás és több párbeszéd szükséges az érintettek között.
