A gyerekeken kívül talán másoknak nem okoz nagy élményt, ha vonattal kell eljutnia A-ból B-be, de azért a kisvasutak a felnőttekben is előhozzák a gyermeki izgalmat. A kirándulások egyik fő programja lehet, hogy kisvonattal zakatolunk végig egy-egy szép területen.
Mit nevezünk kisvasútnak?
A kisvasút, hivatalos néven keskeny nyomközű vasút, keskeny nyomtávú vasút olyan vasút, amelynél kisebb a nyomtávolság, mint a normál vasutaknál. A kisvasutak korábban jellemzően helyi árufuvarozásban játszottak szerepet, ahol az akkori technikai viszonyok közt gazdaságosabb volt egy ilyen vasutat üzemeltetni, manapság viszont már inkább a turizmusban van szerepük.
A kisvasutat egyszerűbb és olcsóbb felépíteni, kisebb sugarú íveket lehet építeni az alacsonyabb pályasebességnek megfelelően, ami a hegyi terepen nagy előny, hiszen ezáltal a vasúti pálya vonalvezetése jobban tud alkalmazkodni a terepadottságokhoz, így elkerülhetők a költséges földmunkák. A mozdonyok és a kocsik is könnyebbek, ami a pályaépítést olcsóbbá teszi. Hátránya viszont, hogy a kisvasutak nem alkotnak országos egységet, ezért hosszabb utakat nem lehet megtenni velük.
Régebben léteztek ló-, sőt emberi erővel hajtott ún. könnyen szállítható mezei vasutak is.
Kisvasutak Magyarországon
Magyarországon az 1870-es években indult meg a kisvasutak építése. A legrégebbi a Zsuzsi Vasút, amely 1882 óta üzemel. Az első erdei kisvasút pedig a Pálházi Állami Erdei Vasút, amely 1888 óta működik. Az 1920-as évekre már több ezer kilométer vágányhosszú keskenynyomközű vasút szelte át az országot. Az erdőgazdaságok, mezőgazdasági nagybirtokok, és bányák sorra nyitották az új szárnyvonalakat, és kötötték be a már meglévő hálózatokba. Elsősorban áruszállítás céljára létesítették őket, később azonban egyre nagyobb teret nyertek a személyszállításban is.
A második világháború után a szilárd burkolatú utak hiányában sok helyen ez maradt az egyetlen közlekedési eszköz. Az 1950-es években még épültek új kisvasúti vonalak, azután csak elvétve, főleg turisztikai céllal, úttörővasútként. Az 1960-as évek táján kezdődött meg a kisvasutak dízelesítése: megjelentek a C-50 és Mk48 típusú mozdonyok felváltva a gőz-, illetve a lóvontatást. Rengeteg hálózat sorsát megpecsételte az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció. A felszámolásból kihagyott vonalakon a teherforgalom aránya folyamatosan csökkent. Az 1990-es évekre szinte teljesen megszűnt az árufuvarozás. Ekkoriban vette át a létfenntartó szerepet a turizmus.
Ma összesen 380 km hosszan utazhatunk Magyarországon kisvasúton. A leghosszabb a 109 km-es Csömödéri Állami Erdei Vasút, a legrövidebb a Pécsi Gyermekvasút, ami mindössze 557 méter hosszú. Egy 2014-es országos felmérés szerint a budapesti Gyermekvasút az ország legforgalmasabb kisvasútja, a második a Lillafüredi Állami Erdei Vasút, a harmadik pedig a Szilvásváradi Erdei Vasút.
Budapest környéki kisvasutak
A fővárosban élőknek sem kell messzire menni egy-egy kisvasutas kirándulásért, egy órán belül több útvonalon is utazhatunk.
Széchenyi hegyi Gyermekvasút
Az 1948-ban épített vonal két végállomása Széchenyihegy és a 235 méterrel alacsonyabban elhelyezkedő Hűvösvölgy. A pálya 11,7 km hosszú, egyvágányú, nem villamosított, a vasútvonalon a kereskedelmi és forgalmi szolgálatokat a vonal átadása óta 10-14 éves (néha idősebb) gyermekek látják el (felnőtt felügyelettel). 2015-ben bekerült a Guinness-rekordok közé, mint a világ leghosszabb olyan vasútvonala, ahol a forgalmi és kereskedelmi szolgálatot gyermekek látják el. A végállomások közötti távot a szerelvények 20 km/h engedélyezett sebességgel átlagosan 40-45 perc alatt teszik meg. Egész évben, télen is közlekedik.
Útvonal: Hűvösvölgy – Hárshegy – Szépjuhászné – Jánoshegy – Virágvölgy – Csillebérc – Normafa – Széchenyi-hegy
Királyréti Erdei Vasút
A Királyréti Erdei Vasút, azaz a 317-es számú vasútvonal Kismaros és Királyrét között, a Börzsönyben, a Török-patak völgyében halad. 11,55 km hosszú, 760 mm nyomtávolságú, egyvágányú vonal, melyről csodálatos kilátás nyílik a Dunára.
A mai vasút elődjének számító keskenynyomközű vasutat 1893-ban Frankensiessdorf János porosz gróf építtette 600 mm nyomtávolsággal. A vasút fő rendeltetése a termelt fa elszállítása volt a gróf négyezer hektáros erdőbirtokáról. A menetrend szerinti személyszállítás 1954. május 26-án kezdődött. 1976-ban úttörővasúttá avatták. Az 1980-as évek második felében csökkenni kezdett a forgalom, később néhány évig le is állt, illetve hol járt, hol nem. A vasútvonal jelenleg turisztikai céllal üzemel. Meghatározott napokon gőzvontatású vonatok is közlekednek a vonalon. 2007-ben a királyréti végállomás közelében hajtánypálya épült.
A vonal nem ér véget Kismaroson, hanem folytatódik a Verőcei rakodó felé. Ez a szakasz 1993 óta ki van zárva a forgalomból
Útvonal: Kismaros – Morgó – Szokolya – Paphegy – Királyrét
Kemencei Erdei Múzeumvasút
Az Észak-Börzsöny területén kiépített kisvasutak története sokáig a fakitermeléssel függött össze. 1913-ban kezdték építeni, napjainkban már kizárólag személyszállításban érdekelt. 3,8 kilométeres szakaszon, Kemence és Feketevölgy állomások között, menetrend szerint közlekedik, melynek során a látogatók felfedezhetik a Börzsöny vadregényes tájait és gazdag állatvilágát.
Kezdetben hegymenetben lovak húzták, míg lefelé a fával megrakott kocsik saját terhüknél fogva gurultak le fékezéssel. A vasúti pálya mentén műhelyek, raktárak, szolgálati lakások és istállók épültek, melyek közül néhány átalakításra került, és vendégház vagy kiállítás funkcióját tölti be napjainkban.
A kemencei kisvasútnál kiállított járművek nagy része működőképes, többen közülük rendszeresen el is hagyják a múzeumi teret.
A Kisvasutak Baráti Körének tagjai az országban egyedülálló módon önkéntesen végzik itt a munkát.
A Kemencei Erdei Múzeumvasút április 1. és október 27. között hétvégi napokon, illetve ünnepnapokon közlekedik.
Útvonal: Kemence – Godóvár – Feketevölgy – (Hajagos)
Szob-Nagybörzsöny kisvasút
A Szob–Nagybörzsöny erdei vasút a Börzsönyben, Szob és Nagybörzsöny között közlekedik 20,8 kilométer hosszan, végig erdőben. Jelenlegi formájában 2016-ban jött létre a Nagybörzsönyi Erdei Vasút és a Börzsöny Kisvasút (korábban Szobi Gazdasági Vasút) összekötésével, de az 1920-as évektől 1975-ig is egységes hálózatként működött. Kisirtáspuszta és Nagyirtáspuszta között látható az ország legöregebb, máig működő, csúcsfordítós vonalrésze, ami ipartörténeti műemlék.
A vonal Kisirtás–Nagyirtás szakasza ipartörténeti műemlék, Magyarország egyetlen megmaradt csúcsfordítós üzemű vasútvonala. A kisvasút végig erdőben vezet.
Útvonal: Szob – Márianosztra – Nagyirtáspuszta – Nagybörzsöny
