Az árvíz utáni fertőtlenítés fontosságára hívta fel a figyelmet az országos tisztifőorvos az árvíz elleni védekezésről tartott budapesti sajtótájékoztatón, írta az MTI.
A települések közötti elöntött közutak fertőtlenítését a közútkezelő, a településen belüli fertőtlenítést pedig az önkormányzatok végzik. A helyes eljárásról útmutatót készítettek a településeknek, illetve 24 órás call centert, ügyfélszolgálatot is működtetnek
– mondta el Müller Cecília.
Ezért ezeken a településeken az ivóvíz csak forralás után fogyasztható. Továbbá lajtoskocsiból biztosítják az ivóvizet, a csecsemőknek pedig palackozott víz fogyasztását ajánlják
– tette hozzá.
Kiemelte, hogy már az árvíz megérkezését megelőzően felkészültek a közegészségügyi kihívásokra, annak érdekében, hogy a kutak, szennyvízkezelő egységek biztonságban legyenek, illetve megtisztították a vegyi anyagoktól az ártéri területeket, hogy ezek a szennyeződések ne mosódjanak bele a Dunába.
A fertőzésveszély jellemzően az ár levonulása után jelentkezik, ezért fontos az elöntött utak megtisztítása. Azon utakat, amelyek csak a Duna vizével érintkeztek elég nagynyomású mosóval megtisztítani, ám azokat amelyek szennyvízzel érintkeztek, fertőtleníteni kell. Ehhez szakmai segítséget nyújtanak, mert figyelembe kell venni a környezetvédelmi szempontokat is
– ismertette.
Közlése szerint ilyenkor az egyik legfontosabb feladat az ivóvízbázis védelme. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a Duna mentén 31 vízbázis van számos kúttal, amelyekből napi vízmintavétel történik, ezeket laboratóriumi vizsgálat alá vetik.
A szennyeződés jellemzően gyomor és bélrendszerre káros baktérium, illetve tetanusz baktérium lehet
– fűzte hozzá.
Tájékoztatása szerint azok a homokzsákok, amelyek csak a Duna vizével érintkeztek, kiszáradás után újra felhasználhatók. Azok viszont, amelyek szennyvízzel érintkeztek, veszélyes hulladéknak számítanak.
Az elöntött házakat a visszaköltözés előtt az ott lakók szellőztetéssel, páramentesítők használatával szárítsák ki és a fertőzések elkerülése érdekében fontos a mésszel, hypoval való fertőtlenítés is. Ez annál is inkább fontos, mert a párás levegőben elszaporodó gombák allergiát okozhatnak
– hívta fel a figyelmet Müller Cecília.
Mohácson kedden éjjel várható a dunai árhullám tetőzése, közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) vezetője.
Nagybajcs és Tass között a Duna áradása már a készültségi szintek alatt van, Baján péntektől, Mohácson pedig szombattól várható, hogy már nem kell védekezni
– részletezte Láng István.
A főigazgató arról is tájékoztatott, hogy a Lajta szükségtározó megnyitása miatt még mintegy 40 kilométeren szükség van rendkívüli készültségre, hiszen itt korábban megbontottak védvonalakat.
A tározó leürülésével várhatóan szerdán visszavonják a rendkívüli készültséget, és már csak pontszerű készültségek lesznek a helyreállítások helyén
– mondta, és kiemelte, hogy hétfőn a Duna Budapest feletti szakaszán megkezdődött az ideiglenes védművek bontása, ezeket a munkákat már az önkormányzatok végzik, a műszaki irányítókat itt visszavonták.
Kérdésekre válaszolva az országos tisztifőorvos hangsúlyozta: folyamatosan vizsgálják a Duna-menti ivóvízvételi helyeket, nem kizárható, hogy az említetteken kívül máshol is lesz korlátozás, ha a mérési eredmények ezt indokolják.
Az a fontos, hogy időben észleljék, ha szennyeződne a víz.
A korlátozásokat csak akkor oldják fel, ha az ivóvíz minden paraméternek megfelel
– erősítette meg Müller Cecília.
Vitályos Eszter kormányszóvivő a csepeli illegálisan lerakott hulladéklerakóról szóló kérdésre közölte:
A terület kerítéssel körbevett, és belvízzel, nem pedig árvízzel érintett szakaszon van. A hulladékot a kormányhivatal elkezdte elszállítani.
Láng István elmondta:
Nyilvántartják az ártéri és hullámtéri ingatlanokat, de nem számolták, hogy itt mennyi ingatlant öntött el a víz.
A főigazgató arról is beszélt, hogy a bajai Nagy-Pandúr-szigetnél az önkormányzat azért vágta át a nyári gátat, mert így irányítottan öntötte el az árteret a víz. Kismaroson, Adonyban is hasonlóan döntött az önkormányzat.
