Lehullt a lepel: nem löszfalak a balatoni magaspartok

A Balaton déli partján található magaspartokat nevezik löszfalaknak, pedig más kőzetből állnak – írta a Somogy Vármegyei Hírportál.

Árvai Gábor geológus szerint igaz, hogy a köznyelvben elterjedt ez a kifejezés, valójában a löszfalak anyaga nem lösz.

Mintegy 12 millió évvel ezelőtt, a miocén földtörténeti időszakban egy hatalmas víztömeg, a Pannon-beltó terült el a mai Balaton helyén. Sokáig tévesen nevezték Pannon-tengernek, de a geológus szerint valójában ez nem egy tenger volt, hanem egy brakkvízű tó, amelynek a sótartalma jóval alacsonyabb volt, mint például az Adriai-tengeré. A tó fontos szerepet játszott a Balaton körüli táj kialakulásában.

A delta-síkságok kialakulása

Ahogy a Pannon-beltó lassan visszahúzódott dél felé, hatalmas mennyiségű üledéket hagyott maga után. Árvai szerint ezek az üledékek hozták létre azokat a delta-síkságokat, amelyeket ma a Balaton partján láthatunk. Bár sokan “löszfalaknak” hívják ezeket a magaspartokat, a valóságban aleurolitból, más néven kőzetlisztből állnak, ami egy finom szemcséjű üledék.

A lösz tulajdonképpen egy poros anyag, amit a szél rakott le a pleisztocén időszakban, azaz a jégkorszakban. Ezzel szemben a Balaton körüli partok anyaga folyóvízi üledék, amit jól bizonyítanak a partokban megfigyelhető keresztrétegzések. Ez a rétegződés arra utal, hogy a partokat hullámzás és folyóvízi folyamatok alakították ki, nem pedig szél által lerakott por, mint ahogy az a löszképződmények esetében történik.

A víz alakította

Ahogy a szakértő magyarázza, a partfalak anyaga finomabb szemcséjű, mint a lösz, és inkább a kőzetliszt kategóriájába tartozik. A kőzetliszt szemcseméretében az agyag és a homok között helyezkedik el, és folyóvízi lerakódásként keletkezett. Hozzátette, hogy a valódi lösz mindig éles szemcsékből áll, míg a Balaton partjain található anyag sokkal inkább gömbölyített formájú, ami azt mutatja, hogy víz általi erózió eredménye.

Árvai felhívta a figyelmet arra is, hogy bár a Balatonkenesei partfal tetején valóban található egy vékony, 6-10 centiméteres löszréteg, ez csak a felszínen van jelen, és nem jellemzi az egész partfal anyagát. A vékony löszréteget a pleisztocén kori szelek fújták oda, tehát csak egy felszíni jelenség.

A valódi löszképződmények Magyarország más területein találhatók, például Paks és Szekszárd környékén, ahol hatalmas löszvidékek húzódnak.

Árvai szerint a Balaton körüli partfalak legnagyobb érdekessége abban rejlik, hogy ezek a delta-síkságok maradványai, nem pedig löszfalak. A delta-síkságok – amelyek a Pannon-beltó visszahúzódása után alakultak ki – értékes geológiai emlékek, és rámutatnak arra, hogyan alakította a természet a Balaton környékét évmilliók alatt.

Kapcsolódó

Bármikor leszakadhat a löszfal a Balatonnál

A Balaton menti löszfalakat az állatok is "pusztítják": lyukakat fúrnak beléjük az ürgék, pockok, fecskék, gyurgyalagok és a darazsak is.