Az egerszalóki sódomb hazánk egyik legismertebb természeti csodája, és az utóbbi években ismét felröppentek a hírek arról, hogy ez a különleges képződmény veszélyben van. Több helyről is olvashatók, hallhatók olyan vélemények, miszerint a sódomb “elsorvadt” vagy “tönkrement”.
De vajon valóban igazak ezek az állítások? A HEOL által összefoglalt tények segíthetenek tisztán látni a helyzetet.
1. Csökkent vagy nőtt a sódomb mérete?
Az állításokkal szemben a sódomb mérete nemhogy csökkent, hanem folyamatosan nőtt az évek során. Egy 3D-s topográfiai felmérés alapján 2006 és 2020 között átlagosan évi 20,5 köbméter meszes anyag rakódott le. Ez összesen 266 köbméterrel növelte a képződmény területét, amit 3444 mérési pont adatainak elemzésével igazoltak.
2. Miért változik a sódomb színe?
A sódomb megjelenését több természeti tényező is befolyásolja. A csapadékmennyiség, az évszakok változása és a rajta átfolyó termálvíz hőmérséklete mind hatással vannak a színére. A feltörő víz 65 °C-os, de mire a dombon végigfolyik, hőmérséklete nyáron 35 °C-ra, télen pedig 10 °C-ra is lehülhet.
• Zöld: A sok eső miatt alga telepszik meg.
• Rózsaszín és vörös: A napsütés és a vastartalom okozza.
• Sárga: A víz kéntartalma miatt jelenik meg.
Ezek az elszíneződések természetesek, és más hőforrások környezetében is megfigyelhetőek.
3. Valóban lopják a sódomb vizét?
Többen állítják, hogy a termálfürdő működése miatt csökken a sódombot tápláló forrás vízmennyisége. Ez azonban nem igaz. A fürdő egy 1987-ben fúrt kútra támaszkodik, amely teljesen független a sódombot ellátó kútról. A két kút között nincs semmilyen összeköttetés, így a fürdő nem vesz el vizet a természeti kincstől.
4. A mesterséges medencék és azok hatása
A fürdő létesítésekor két mesterséges medencét is kialakítottak a sódomb mellett, hogy további meszes kiválásokat hozzanak létre. Azonban ezek nem a várakozások szerint alakultak, mivel a betonon gyorsan átfolyt a víz. A helyzet javítására fából és betonból készítettek tálcákat, de ez sem hozott megfelelő eredményt. Ezért 2018-ban úgy döntöttek, hogy a mesterséges medencékbe nem engednek tovább vizet.
5. Valóban évezredes képződmény?
Sokan évezredes természeti kincsnek tartják a sódombot, de a valóságban csak 1961-ben alakult ki. Ekkor olaj után kutattak a területen, de a furatból termálvíz tört fel. A víz szabadon folyt, ami megkezdte a meszes kúpképződést. Az azóta is működő kút hozama 2350 liter/perc, és a vizet gyógyhatású készítetté nyilvánították. A termálvíz kalcium-, nátrium-, hidrogén-karbonátos, kénes és fluoridos összetételű, gazdag nyomelemekben.
Egy korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy elveszítette régi varázsát az egerszalóki sódomb. A fentiek alapján viszont az a tény, hogy az egerszalóki sódomb valójában nem tönkretett természeti kincs, hanem egy folyamatosan növekedő, a természeti és emberi környezeti hatásokhoz alkalmazkodó képződmény.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
