Évek óta zajlik az egyeztetés egyeztetés székelyek szent hegyén, a Madarasi Hargita csúcsán teljes rendezetlenségben sorakozó kopjafák, keresztek és jelképek százainak ügyében. A temetőhöz hasonlító területen betonozott, kövekkel megtámogatott kopjafák, keresztek és más szimbólumok sorakoznak teljes összevisszaságban, írta a Székelyhon.
A Madarasi Hargita legmagasabb pontjára látogatók közül az elmúlt évtizedekben sokan érezték úgy, hogy valamilyen maradandó emléket kell hagyniuk maguk után, így alakult ki a semmilyen elképzelést nem követő, fémből, fából, de más, tájidegen anyagokból is készült jelképeket tartalmazó emlékhely
– olvasható a portálon.
Az „emlékműveket” már tíz évvel ezelőtt el akarták távolítani, akkor készült el ugyanis a Natura 2000-es természetvédelmi terület rendezési terve. Ekkor hangzott el egy javaslat, hogy az 1990 után felállított kopjafákat és kereszteket távolítsák el a csúcsról, és számukra egy külön parkot létesítsenek. Az is felmerült, hogy a Mária-út mentén helyezzék el az eltávolított jelképeket.
A rendezési terv szerint a tengerszint felett 1801 méter magasságban lévő csúcson közel 300 négyzetméteres teret alakítottak volna ki, amit egy kisebb kőfal határolt volna körbe. A falon belül négy kereszt és 64 kopjafa lett volna, a tér közepén pedig egy harangláb típusú kilátó. A négy kereszt Csíkmadarasnak, Kápolnásfalunak, Zetelakának és Szentegyházának állítana emléket, a 64 kopjafa pedig a 64 magyar vármegyét szimbolizálná.
Az elképzelés az onban dugába dőlt. Imre Lajos Loránd, a csíkmadarasi közbirtokosság elnöke úgy nyilatkozott, számukra most nem sürgős a fennálló helyzet megváltoztatása, amelyet korábban sem ők kezdeményeztek. Hozzátette, őket eddig sem zavarta az “emlékhely”, mert egy terméketlen területről van szó, amely legelőként szerepel a nyilvántartásban.
A Madarasi Hargita nem csak afféle búcsújáró hely, hanem kedvelt síparadicsom. Nem ritka arrafelé a 25-30 centiméteres hó, de a környéken olykor medvék is riogatják a turistákat.