Virágzó vidékünk

Mérges kígyók Magyarországon: mi igaz a veszélyekből?

Wikimedia Commons
Wikimedia Commons
Hazánkban hét kígyófaj él.

Magyarország nem tartozik a veszélyes hüllők élőhelyei közé, de azért hazánkban is találkozhatunk mérges kígyókkal. Bár a Kárpát-medencében nem kell tartanunk halálos kimenetelű kígyótámadásoktól, a keresztes és a rákosi vipera jelenléte figyelmet érdemel. Mit kell tudni róluk, és hogyan ismerhetjük fel ezeket az állatokat? Erről írt a Travelo.

Mennyire veszélyesek a magyarországi kígyók?

A világ egyes részeihez – például Ausztráliához vagy Dél-Amerikához – képest Magyarország mérges kígyók szempontjából kifejezetten biztonságosnak mondható. Hazánkban nincsenek olyan kígyók, amelyek harapása azonnal életveszélyt jelentene. Az elmúlt 60 évben mindössze két halálos kígyómarás történt Magyarországon, utoljára pedig 2001-ben jegyeztek fel ilyen esetet.

Azonban a hazai kígyók védelmet érdemelnek, mivel mindegyikük védett állat. A velük való találkozás során érdemes tiszteletben tartani az élőhelyüket és a viselkedésüket.

Hazai kígyófajok: Kik a mérgesek?

Magyarországon hét kígyófaj él. Ezek közül öt ártalmatlan sikló (haragos, vízi, kockás, erdei és rézsikló), amelyek nem rendelkeznek méregfoggal, és harapásuk sem jelent veszélyt. A mérges kígyók közé két faj tartozik:

  • Keresztes vipera
  • Rákosi vipera (parlagi vipera)

Siklók és mérges kígyók megkülönböztetése

A mérges kígyók harapását két kis méregfognyomról lehet felismerni, míg a siklók harapása csak apró bőrsérülést okoz. A mérges kígyók csak akkor támadnak, ha fenyegetve érzik magukat, vagy véletlenül rálépünk.

Megjelenésük is különbözik:

  • A siklók feje kerekded, pupillájuk kerek.
  • A mérges kígyók feje háromszög alakú, pupillájuk hosszúkás.

Keresztes vipera: A legveszélyesebb hazai kígyó

A keresztes vipera (Vipera berus) Magyarország legelterjedtebb mérges kígyója, főként a Zempléni-hegységben, Somogy és Zala megyében, valamint a Tiszaháton fordul elő. Hátán jellegzetes cikkcakk-minta fut végig, amely alapján könnyen felismerhető.

  • Mérete: Általában 1 méternél rövidebb.
  • Természetvédelmi érték: 250 000 Ft.
  • Méreg: Alacsony toxicitású, de huzamosabb fájdalmat és ritkán részleges bénulást is okozhat.

Ha keresztes vipera marását tapasztaljuk, mindenképpen orvosi ellátásra van szükség, még enyhébb tünetek esetén is!

Rákosi vipera: Ritka, de harcias

A rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) csak a Kárpát-medencében fordul elő, és mára nagyon ritkává vált. Leginkább a Hanságban, a Kiskunságban és a Fertő-tó környékén található kisebb populációja.

  • Mérete: 40-50 cm hosszúságú.
  • Természetvédelmi érték: 1 000 000 Ft.
  • Méreg: Gyenge, harapása ödémát és nyirokcsomó-duzzanatot okozhat, de orvosi ellátás nélkül is gyógyul.

A rákosi vipera marása nem halálos, de ha összefutunk vele, ne bántsuk, mert harciasan reagálhat a vélt fenyegetésre.

Tudtad? Politikai nyomásra változtatták meg a kígyó nevét.

Miért fontos védeni őket?

A kígyók létfontosságú szerepet töltenek be az ökoszisztémában: segítenek a rágcsálók és más kártevők szabályozásában. Magyarországon valamennyi kígyófaj védett, a mérgesek mellett a siklók is. Például a rézsikló – amely gyakran összetéveszthető a viperákkal – természetvédelmi szempontból szintén értékes állat, és a viperák természetes ellensége is.

Mit tegyünk, ha kígyót látunk?

  • Tartsunk tisztes távolságot.
  • Ne próbáljuk megfogni vagy elkergetni.
  • Ha harapás történik, azonnal forduljunk orvoshoz.

Bár Magyarország mérges kígyói nem jelentenek komoly fenyegetést, megismerésük és védelmük fontos része természeti értékeink megőrzésének.

Kapcsolódó
Olvasói sztorik