A kertészetet 2017-ben adták át, de a történet még 2004-ben kezdődött, amikor egy egész cégcsoport tervezésébe fogott bele kollégáival a gödöllői agráregyetemen (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen) Molnár István. Egy olyan koncepción gondolkodtak, hogy miként lehetne megújuló energiaforrás termelése céljából létrehozni egy olyan projektet, hogy egy hatékony, körforgásos gazdaság működhessen.
A teljes projekt lényegében a kertészet átadásával, 2017-ben fejeződött be, valósult meg. Az orchidea kertészet volt az utolsó pont, az első pedig a biogáz üzem és egy nagyobb területen telepített energiafűz ültetvény létesítése volt. Az anyacégnél, ami egy 2200 hektáron hagyományos mezőgazdasággal foglalkozik, sok erjeszthető szerves hulladék keletkezik évente, illetve a szomszédos állattenyésztési telepen képződő trágyára felépült először egy biogáz üzem 2006-ban, majd egy bioetanol üzem, ami nem használ fosszilis energiát, a lepárláshoz szükséges hőt faaprítékból nyerjük. A biogáz üzem pedig rá van épülve teljesen a bioetanol üzemre, az itt képződött kukoricacefre maradványt hasznosítja
– mesélte Molnár Bence, a DBD Orchidea ügyvezetője.

A biogáz üzembe a környékről hasznosítható többféle szerveshulladékot is befogadnak, marhatrágyától kezdve, a fűnyesedéken át, a szomszédos kutyatáp üzemi hulladékát, egyszóval minden erjeszthető formátumot. Az üzemben közel 60 százalékos metángáz keletkezik az erjedés során, amit gázmotorok égetnek el meghajtva az elektromos áramot termelő generátort. Itt viszont jelentős mennyiségű hulladékhő is képződik, amit már az üzemek és az üvegház fűtésére lehet használni.
Először szóba került a gombatermesztés, a terményszárító vagy valamilyen kertészeti növénykultúra. Az utóbbi lehetőségnél két irányba gondolkodtak édesapámék: a paradicsom és az orchidea, végül utóbbi lehetőség mellett döntöttek. Ez az a kertészeti növény, amely viszonylag kis területen és rentábilisan termeszthető és állandóan igényli a hőt, még augusztusi estéken is. Egy 2017-es adat alapján a termesztési költség 30 százaléka a fűtéshez használt földgáz volt a holland kertészetekben. Ez pedig az a piaci rés, amit mi meg tudtunk ragadni a saját hulladékhőnkkel
– mondta el az ügyvezető.

Felépült egy 2000 négyzetméteres üvegház első ütemként, ami egy viszonylag kisebb terület, a tervek szerint ezt szeretnék majd a jövőben többszörösére növelni.
Mivel édesapám már 30 éve orchideagyűjtő, így jól ismeri a virágot. És a megelőző piackutatás is megerősített bennünket abban, hogy érdemes a kertészetnek ezzel az ágával foglalkozni. A 2017-es adatokban szerepelt az is, hogy nagyjából 225 millió cserepes virágot adtak el Európában, melyből 195 millió orchidea volt. Amelynek a 85-90 százaléka Phalaenopsis orchidea (a köznyelvben pillangó orchidea), melynek hosszú a virágzási időszaka, könnyen megtartható otthoni környezetben is és nagyon sok hibridje létezik már. Ezért döntöttünk mi is úgy, hogy ezzel a fajjal fogunk foglalkozni.
Az orchideatermesztés nem egy egyszerű terület, több nehézséggel is szembesült a családi cég. Először is a piac nagyon függ a holland virágtőzsdétől, ami az egész kontinens virágpiacát meghatározza.
Teljesen mindegy, hogy mit csinálunk, Hollandia adja az árat. Ha egy tő orchidea ott 5 euro, akkor annyi lesz mindenhol. Ez egy nagyon kötött piac. Ráadásul maga a termesztési technológia is holland mintára épült fel a kertészetünkben, amit sok helyen kellett korrigálni, hiszen jelentősen eltér a holland klíma a miénktől, nálunk melegebb az éghajlat és jelentősen több a napsütéses órák száma is. A másik nehézség, amivel találkoztunk, hogy sajnos a piac, a nagykereskedők, a terítők nem partnerként fogadtak bennünket, hanem konkurenciának tekintenek ránk a mai napig, így most a vásárlói rétegünk jelentős részét a kiskereskedők és a multik teszik ki.
Molnár Bence az orchidea termesztés ciklusáról is mesélt nekünk. Megtudtuk, hogy ezeket a növényeket már úgynevezett mikroszaporítással, sejt szinten szaporítják, ez egy komoly labormunka. A magyar kertészet már a szaporítás utáni palántaneveléssel foglalkozó holland cégektől szerzik be palánta formájában a növényeket három levéllel, három gyökérrel.

A piaci igényeknek megfelelően próbáljuk összerakni a fajtaszortimentünket. Az elmúlt 7 évben bő 300-400 fajtával foglalkoztunk már, de a termesztésben mindig 10-15 fajtát nevelünk. Most az érdekesebb lilák a divatosak a piacon, de 3 évvel ezelőtt a sárgás árnyalatok fogytak. A kereskedelmi értékesítésben pedig arra kell figyelni, hogy a tízes tálcára kerülő virágokat vegyesen állítsuk össze, és az összkép legyen szép, minél több szín tudjon megjelenni.
A termesztési folyamat úgy néz ki, hogy a beérkezett palánták cserépbe kerülnek, és abba nőnek fel. A töveket 28-30 fokos hőmérsékleten, beállított fényintenzitásokkal, tápoldatozással nevelik.

Itt is próbálunk fenntarthatóbb formában dolgozni, míg a holland közeg kókuszrostba kevert olyan fakéreg, ami akár több száz vagy ezer kilómétert is utazik, mi ezzel szemben európai vörösfenyő kérget használunk, ami hazai erdőgazdálkodásokból származik. A nevelő fázis az 28-30 hétig tart, majd amikor a virágzást szeretnénk elérni, akkor kell egy hidegebb, hűtöttebb klímát teremteni, mert ettől indul meg a virág fejlődése
– emelte ki Molnár Bence.
Amikor már elég nagy a tő, akkor a hűtési fázis kezdődik, ami egy 6-8 hetes időszak, itt 18 fokon tartják a növényeket, majd mikor megjelennek a virágszárkezdemények, akkor megint másik blokkba kerül a növény, ahol 22 fokon fejlődhet ki a virágszár és rajta a virágok.

Itt átlagosan még 12 hetet tölt el a növény, ha mindezt összeadjuk, akkor a palántából 50 hét alatt nevelhetünk orchideát a piacra. Így kell előre terveznünk, ezért folyamatos körforgásban neveljük a növényeket megszakítások nélkül.
Egy kétágas orchidea kiskereskedelmi ára akár 7-11 ezer forint körül is mozoghat, míg az egyágasé 6-7 ezer forint körül alakul a boltokban. A DBD Orchidea 150 ezer tő növényt ad el egy évben, amivel nagyjából 500 milliós forgalmat ér el.

Az orchidea otthoni tartásával kapcsolatban pedig értékes tanácsokat kaptunk Bencétől, aki leszögezte, hogy először is keressünk egy szűrt fényes ablakot, de előfordul, hogy egy napfényesebb részen is jól érzi magát a növény. A lényeg, hogy találjuk meg a helyét a házban, lakásban. Öntözni mindig áztatva, a cserepet mártva kell, ami nagyjából egy 15 perces teendő heti egy alkalommal.
Ha nem virágzik a növényünk, akkor be lehet indítani hasonló hideghatással, mint nagyüzemben. Ilyenkor kivihetjük a szabadba, árnyékos helyre és olyan időszakban, amikor már éjszaka sem hűl le az idő 12 foknál hidegebbre. Ez április-május vagy szeptember-október környéke. Egy évben így kétszer be lehet virágoztatni a növényünket, tavasszal és ősszel. A megfelelő helyen tartva a növény 3-4 hónapot is virágzik a lakásunkban.
Egy orchidea tő 8-10 évet is elélhet, ezért aki virágszerető ember, annak egy izgalmas kihívás egy ilyen egzotikus növény gondozása.
Ha pedig tanács, akkor ezt a cikket mindenképp olvassák el, hiszen az orchidea öntözéséről van benne szó. Ide kattintva pedig egy titkos szépítőszerről olvashatnak, amit az orchideához adva még szebb lesz a virágunk, ahogy ez a gyümölcs is segít a növénynek.