Idén február 27. és március 4. között rendezik meg a mohácsi busójárást, a legnagyobb magyarországi téltemető, tavaszköszöntő rendezvényt, melyen a szervezők közlése szerint ezúttal több mint 2600 maskarás és 73 busócsoport vesz részt.
A mohácsi sokac népcsoport által meghonosított, híres farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először. A török hódoltság idején Mohács környékén megtelepedő etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokacok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve, és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.
A télűző, tavaszköszöntő népszokás tradicionális elemei évszázadok óta változatlanok: borzas busóbundát, vászongatyát, bocskort öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel – tarisznyákkal, buzogányokkal, öles kereplőkkel és kolompokkal – felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt.
2009-ben a busójárást első magyarországi elemként vette fel az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO.
A népszokás idei részletes programjairól, a helyszínek megközelítéséről, praktikus információkról a www.mohacsibusojaras.hu weboldalon, az aktuális hírekről a rendezvény Facebook-oldalán található bővebb tájékoztatás.
2021-ben történelmet írt a busójárás, mert a koronavírus-járvány miatt nem rendezték meg. Azóta – mint korábban is – minden évben ellepik Mohácsot a busók, a rendezvény előtt pedig rendszerint dübörög a nagyüzem a maszkfaragók műhelyeiben.
