Elment a családunk hű társa, a hegyek csendes őre, a csapatunk oszlopos tagja, írta közösségi oldalán Kovács Zoltán Róbert, a Maros megyei hegyimentő szolgálat vezetője, a kutya gazdája.
11 évet töltöttünk együtt – minden percét arannyal írnám, ha lehetne. Tas nem “csak” egy kutya volt. Ő volt a legjobb barátom, bajtársam, segítőtársam, aki szó nélkül ment velem a legnehezebb terepre is, legyen szó mentésről, kiképzésről vagy egy egyszerű túráról az erdőben. Ő soha nem kérdezett, csak jött. Mindig készen állt – fáradhatatlanul, feltétel nélkül. Egy mozdulatból értett, egy szempillantásból tudta, mire van szükség. Munkában és nyugalomban is példaként állt előttünk
– vett méltó búcsút hűséges társától Kovács Zoltán Róbert, aki kiemelte, hogy tőle tanult az igazi hűséget, alázatot, és azt, mit jelent jelen lenni valaki mellett – teljes szívvel.
Székelyföld első lavinamentő kutája, Tas holland juhászkutya, gazdájával, a Maros Megyei Salvamont Salvaspeo Hegyimentő Szolgálat vezetőjével együtt évente újravizsgázott a lavinamentő minősítésért. A Fogarasi-havasokban zajló országos vizsgákon rendszeresen kiválóan teljesített. Egy alkalommal kevesebb mint tíz perc alatt találta meg és ásta ki a hó alá rejtett két gyakorlati áldozatot.
A 11 éves Tas nemrég vonult nyugdíjba, a hegyimentő kutyákat ugyanis 10-12 éves korig viszik magashegyi bevetésekre.
Egy gyorslefolyású daganatos betegség vitte el
– mondta el a Maszol.ro portál megkeresésére Kovács Róbert.
Mint arról beszámoltunk gazdára talált a Dunántúlon több száz kilométert vándorolt kutya, valamint azt is megmutattuk, hogy melyek a legjobb házőrző kutyák.
