Virágzó vidékünk

A facsonkolás nem barbárság – ezért vágják vissza a fákat

Unsplash
Unsplash
A lakók aggódnak a drasztikusnak tűnő munkálatok miatt.

Budapest XI. kerületében sokakat meglepett és felháborított, hogy a meleg nyári napok közepén drasztikusnak tűnő faápolási munkák kezdődtek: hatalmas ágak kerültek a darálóba, a lombkoronák eltűntek, sok fán pedig csak égbe meredő csonkok maradtak. Az újbudai lakók közül többen panaszt tettek, madárfészkekről, hirtelen megcsappant árnyékról és „érthetetlen” pusztításról írtak – számolt be róla a Telex.

A látszat azonban sokszor csal. A kerület vezetése meghívta a sajtót egy terepbejárásra, ahol bemutatták, mi áll a látványos beavatkozások hátterében.

Látszólag egészséges fák, valójában súlyos kockázatok

Ezek jellemzően idős, több évtizedes fák, melyek kívülről egészségesnek tűnhetnek, de a belső állapotuk korhadásról, sérülésekről árulkodik. Szakértői vizsgálatok alapján több fa statikailag már nem biztonságos, és bármikor letörhetnek róla ágak – akár emberekre vagy járművekre is zuhanva.

A faápolási munkákat minden esetben szakvélemény és favizsgálati adatlap előzi meg, amely a fa állapotát, fajtáját, statikai jellemzőit, és az elrendelt intézkedéseket is tartalmazza.

A csonkolás célja a fa megmentése

Sok esetben nem a kivágás, hanem az úgynevezett koronakönnyítés történik, vagyis a fa ágállományának visszavágása. Ez különösen akkor fontos, ha a fa gyökérrendszere sérült – például korábbi közműépítések miatt –, mert ilyenkor felborul a gyökér és a lombkorona egyensúlya. A fák így instabillá válhatnak, és a korona részleges eltávolítása segíti őket abban, hogy tovább éljenek.

A beavatkozás után a fák gyakran kopasznak tűnnek, de ez nem a végét, hanem épp a regenerálódás kezdetét jelenti: az úgynevezett „szívóhajtások” már heteken belül megjelennek, és hamarosan újra zöldellő lombot hoznak.

Mi a helyzet a madárfészkekkel?

A lakók aggodalmát az is kiváltotta, hogy több fán fészkek voltak. A szakértők elmondása szerint a vizsgálatok során külön figyelmet fordítanak ezekre: ha lakott fészekben tojást vagy fiókát találnak, az adott ág levágását elhalasztják, amíg a fiókák ki nem repülnek. A madarak így biztonságban maradnak.

Miért most történik mindez?

Sokan azt is kifogásolták, hogy a munkálatok nyár közepén zajlanak. Valóban, ideális esetben ezek a munkák még rügyfakadás előtt, kora tavasszal történnének, de sokszor a helyszíni adottságok ezt nem teszik lehetővé. A villamosvonal mellett ha a felsővezetékek között nőttek a fák, a munkálatokat csak villamosleállással lehetett elvégezni – ami hosszú előkészítést igényel, és csak korlátozott időre ad engedélyt. Máshol pedig hétvégére időzítik a munkákat, hogy a környék irodaházaiban dolgozókat ne akadályozzák a munkába járásban.

Korábban beszámoltunk róla, hogy nem lehet megmenteni, ezért beszkennelték Szeged ikonikus platánjának “disznófejét”, Kiskunhalason védett famatuzsálemeket vágtak ki, Sopronban pedig fakivágásokkal indult a “tórekonstrukció”.

Kapcsolódó
Van, amire a saját kertünkben is hivatali engedélyt kell kérni
Ha nem kérünk engedélyt, komoly bírságot kockáztatunk.
Olvasói sztorik