A Bükk déli lankáin egy festői kis település bújik meg. Noszvaj alig több mint tíz kilométerre fekszik Egertől, erdők, szőlőültetvények és lankás hegyoldalak ölelik körül, egy kisebb vízfolyás szeli ketté. A falu több irányból is könnyen megközelíthető, akár a környező falvakon keresztül, akár egy forgalmasabb főútról letérve. Körülbelül 1700-an lakják a csendes, nyugodt, pihenésre és kirándulásra hívogató községet, mely számos szépséget tartogat az ide látogatók számára.
Színes látnivalók otthona
Noszvaj többféle látnivalója közül a tufába vájt barlanglakásokat korábban már mi is bemutattunk az oldalunkon. A Farkas-kő dűlőben (más néven Pocem) sorakozó barlanglakások ma már többségében lakatlanok.
A falu határában, a településtől keletre másfajta kincsek lapulnak. A páratlan földtani és kultúrtörténeti ritkaságok a titokzatos rendeltetésű kaptárkövek, melyek egy 4 kilométer hosszú tanösvényen megtekinthetők. A vitatott rendeltetésű, tufába vájt fülkékről ugyancsak írtunk már egy korábbi cikkünkben. A tanösvényen nyolc nagy riolittufa‑kúp található, amelyek falait összesen 117–132 faragott fülke díszíti. Bár Magyarországon nemcsak itt találhatók ilyen kőfülkék, ez hazánk legnagyobb ilyen csoportja.
A falut több jellegzetes parasztháza mellett a hagyományosan vesszőből fonott hátikosarak is egyedivé teszik, de a legismertebb látványossága minden bizonnyal a barokk-copf stílusú De la Motte-kastély. Természetesen számos ősi borospince is sorakozik a faluban, hiszen az egri borvidéken járunk.
Elbűvölő minikastélyunk
A magyar barokk építészet egyik legszebb ékköve a noszvaji De la Motte-kastély. A kastély egy 25 holdas park közepén áll, építészeti stílusa a XVI. Lajos-kor ízlését idézi. A gyönyörű kastélyt 1774 és 1778 között építtette a Szepessy család, feltehetően Povolni János tervei alapján.
Néhány évvel később, 1782. október 16-án a kastélyt Vécsey Anna, de la Motte Antalné vásárolta meg, összesen 11 ezer forintért. Az épülethez a kor szokásainak megfelelően a teljes birtok is hozzátartozott: kocsma, malom, mészárszék, legelők, szántóföldek és szőlők, valamint több gazdasági épület.
Az eladás oka Szepessy Sámuel apjának halála volt. A család Noszvajról Sályra költözött, és nem akarták, hogy a frissen felhúzott, költséges épületek elhagyatottan pusztuljanak. A kastély végső kialakítása és díszítése már az új tulajdonos nevéhez köthető.
1869 őszén Steinhauser István megvette a kastélyt és az Almásy-birtokot, majd hozományként leányának, Bertának adta, aki 1878-ban Galassy Gyulához ment feleségül. A kastély ezután a Galassy család otthona lett egészen az 1900-as évek elejéig, amikor új lakóépület épült a Berta-major mellett.
Gyula halála után a kisebbik fiú örökölte az épületet, de csak nyaranta használta, majd 1930 körül eladta. A világháború után 12 nehéz év következett, míg végül 1956–57-ben az elhanyagolt kastélyt felújították, és üdülővé alakították. A patinás műemlék napjainkban kastélymúzeumként fogadja a látogatókat.
Gyönyörű barokk freskók a falakon
A kastélytól az utcát egy kovácsoltvas kapu választja el, melynek egyik oszlopán egy egyszarvú szobra trónol, aki büszkén tartja a valaha itt élt család címerét. A földszinti előcsarnokból egy kis kápolna nyílik, amit még 1802-ben rendeztek be. Eredetileg a család használta, de a falu katolikus lakói is gyakran ellátogattak ide.
Az emeleti előtér mennyezetét egy klasszikus témájú freskó díszíti: a hajnal istennője, Auróra diadalát ábrázolja. Az allegorikus nőalakot Kracker János Lukács 1778-ban festette. A falakon római istenek alajkai sorakoznak – többek között Venus, Mars, Apolló vagy épp Diana –, akiket a művész rajzos építészeti díszítőelemekbe helyezett. Egy díszes ajtón keresztül jutunk a reprezentatív terembe, ahol a mennyezeten a bor élvezetét megörökítő jelenet látható. Az idilli freskó Szikora György, egri festő munkája.
A falakon festett fülkékben virágdíszes, klasszicista vázák sorakoznak, ezeket Zach József készítette. A helyiség egyik különlegessége az eredeti, finoman megmunkált cserépkályha, amit Magner Károly, győri mester formázott copf stílusban.
Egy sorsára hagyott családi kripta
Akit az Indiana Jones-filmek hangulata rabul ejtett, bizonyosan megérinti a romos állapotban árválkodó Galassy kripta csöndje is. A valaha itt élt család nyughelye az impozáns kripta, amely késő-eklektikus stílusban épült. A sírboltot a domboldal kövébe vájták, méreteivel tiszteletet parancsol: mintegy 10 méter hosszú, 15 méter magas és 40 méter széles. Bal oldalán régi sírkamrák sorakoznak, amelyek egykor a család korábban elhunyt tagjait fogadták be. Bár az idő és a gondozatlanság nyomot hagyott rajta, az épület ma is méltóságot sugároz és tisztelettel őrzi az egykori kastélylakók emlékét.
Ahogy korábban írtuk, romantikus mulatókastély a Tata melletti pompás angolkert dísze. Magyarország számos pontján árválkodnak hajdan szebb napokat látott kastélyok, melyeket sok helyen már visszahódított a természet. Szabadkőműves szeánszokat tartottak egykor a dégi kastély titokzatos dísztermében.
Köszönjük szépen a cikkben szereplő fotókat Albert Bernadettnek és Szőke Ferencnek. Aki Bernadette további mesés fotóira is kíváncsi, az IDE KATTINTVA elérheti a szépségeket.
