A Körös-Maros Nemzeti Park tájait járva érdemes az égboltot fürkészni, ugyanis a védett területek felett nagy eséllyel pillanthatunk meg ritkaság számba menő madárfajokat is, írta a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság.
A Csanádi pusztákon és a Dévaványai-Ecsegi pusztákon például vörös kányák vendégeskednek, köztük egy olyan példány is, melyet tavaly Csehországban láttak el műholdas jeladóval.
A nemzeti park Csanádi puszták részterületén idén már harmadszor észleltünk vörös kányát. Ez a madár igazi kuriózumnak számít a térségben, ugyanis költőfajként egyáltalán nincs jelen. Azon kevés fajok közé tartozik, melyek korábban kipusztultak Magyarországról, majd Nyugat-Európa irányából természetes módon települtek vissza, a múlt század 90-es éveiben
– írták a közleményükben, és kiemelték, hogy jelenleg is 20 pár alatt van a hazai költőállomány, melynek döntő része a Dél-Dunántúlon és Északnyugat-Magyarországon fészkel.
Az Alföldön jellemzően inkább a téli időszakban van esélyünk találkozni vörös kányával.
A táplálékban bővelkedő területeket kereső, kóborló madarak szoktak elvetődni sík vidékeinkre. Idén azonban a tavasz folyamán, majd a nyári kaszálások idején, és október elején is megfigyeltünk egy-egy vörös kányát a Csanádi puszták térségében. Ez feltételezhetően a nagyon nagy számban jelen lévő kis rágcsálóknak is köszönhető, melyek rengeteg ragadozó madarat vonzanak a térségbe
– részletezték.
A nyár folyamán két héten keresztül is megfigyelhető volt itt egy vörös kánya. Most ősszel egyelőre egy alkalommal került szem elé a Montág-puszta középső területén alacsonyan keringve, táplálék után kutatva.
Vörös kányát látni nem csak ritkasága, de impozáns megjelenése miatt is öröm a természetkedvelők számára
A ragadozó madarak között kifejezetten színes megjelenéssel bír ez a faj. Feje kékes árnyalatba hajló hamvas szürke, teste sötétebb csíkokkal tarkított vörösesbarna, szárnyainak vége fekete, a fekete tollak tövében pedig nagy méretű fehér folt helyezkedik el a szárny alsó részén. Meghatározásában a legnagyobb segítség a madár egész karakterét meghatározó, hosszú, erősen villás, élénkvörös farka.
Fészkelési szokása
Fészkelését tekintve erdős területekhez kötődik, rendszerint előnyben részesíti a folyók ártereit, tavak környezetében elterülő erdőket. Így nem zárható ki, hogy akár megtelepedésében is reménykedhetünk a Csanádi pusztákhoz közel elterülő, Maros menti ártéri erdőkben.
A nemzeti park Dévaványai-Ecsegi puszták részterületén október eleje óta rendszeresen megfigyelünk 4-5 vörös kányát. Közülük az egyiket 2024-ben Csehországban, fiókaként látták el műholdas jeladóval. Tájegységünk munkatársait a kutatók értesítették arról, hogy ez a kóborló, fiatal madár napok óta Füzesgyarmat külterületén tartózkodik. Egy erdőszélen van az éjszakázóhelye és a környék mezőgazdasági területeire jár táplálkozni
– vázolták fel a megfigyelést, és kiemelték, hogy a térségben az egyik nagy, egybefüggő táplálkozóterületen rendkívül gazdag ragadozómadár-közösség gyűlt össze. A vörös kányák mellett réti és parlagi sas, kerecsensólyom, barna rétihéja, egerészölyv, pusztai ölyv, vörös vércse és kék vércse is megfigyelhető volt itt. Ez minden bizonnyal annak köszönhető, hogy sok a táplálékul szolgáló mezei pocok.
Mint arról beszámoltunk, ismét sikeres madármentés történt Mályiban, három bagolyfióka nőtt fel és kapta vissza szabadságát, valamint arról is hírt adtunk, hogy madárritkaság tűnt fel az Alföldön, de ezzel még nem volt vége a történetnek.
