Véget ér a tavi viharjelzési szezon pénteken, melyet a Balatonon, a Velencei-tavon és a Tisza-tavon működtet a HungaroMet Zrt.
A HungaroMet összefoglalója szerint az idei viharjelzési szezon első hat hónapja átlagosan szelesnek bizonyult a Balaton térségében. A legszelesebb hónap július volt, ezt követte az április és a május. Öt erős vihar – óránkénti 90 kilométeres sebességet meghaladó széllökéssel – érte el a tavat, ami kevesebb, mint a 20 éves átlag. A legerősebb vihart július 7-én észlelték, ekkor Balatonfürednél 130 kilométer/órás széllökést mértek.
A szezon első hat hónapjának középhőmérséklete mintegy 1 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti évek átlagát, a legmelegebb nap június 26-án volt, amikor Balatonedericsen 37,7 Celsius-fokot mértek. Bár az idei nyár melegebb volt az átlagnál, 1,5 fokkal hűvösebb maradt a 2024-es rekordmeleg nyárnál.
A csapadék mindenütt az átlag alatt maradt: a keleti medencében az átlagos mennyiség felével, helyenként harmadával, nyugaton negyedével kevesebb eső hullott. Siófokon, az Obszervatóriumnál fél év alatt 177,7 milliméter, a nyári hónapokban mindössze 74,9 milliméter esőt regisztráltak.
A Balaton délkeleti térségében így 1901 óta az idei volt a legaszályosabb nyár. A Balaton nyugati része átlag feletti csapadékot kapott augusztusban, illetve az átlaghoz közelítőt júliusban. Itt néhány zivataros napon 40-50 milliméter eső is hullott.
A Balatonnál a viharjelzéssel lefedett idő ezzel az előző éveknél magasabban, ugyanakkor az elmúlt két évtized átlagának megfelelően alakult. A Velencei-tónál az átlagosnál 12 százalékkal rövidebb ideig volt szükség a viharjelzések fenntartására.
A másodfokú viharjelzés ideje a Balatonnál a teljes időszak mintegy 13 százalékát, a Velencei-tónál pedig 5 százalékát tette ki. Az első- és másodfokú viharjelzések fenntartására legrövidebb ideig a Tisza-tónál volt szükség, mindösszesen 1043 órára, ami a sokéves átlagnak megfelelő érték. Itt a másodfokú viharjelzés fenntartása a teljes időszaknak kevesebb, mint 4 százalékát tette ki.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság arról számolt be, hogy a Balaton keleti medencéjében megújultak a viharjelző lámpák és az energetikai rendszer, ennek köszönhetően a végpontok még hatékonyabban működnek. A szervezet a közeljövőben további hatékonyságnövelő fejlesztéseket tervez végezni.
A balatoni viharjelzés a mostani szezonban is a tó három medencéjében egymástól függetlenül működött, mindhárom rendszer az adott terület időjárási körülményeihez igazodva jelzett. A viharjelzők mellett évek óta üzemeltetik az ingyenesen elérhető TAVIHAR mobilalkalmazást, amelyen jól követhetők az ország legnagyobb tavakon érvényes aktuális viharjelzések, emellett a folyamatosan frissülő viharjelzések a katasztrófavédelem weboldalán is elérhetők.
A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság tájékoztatása szerint a kapitányság vízirendészeti rendőrőrsein 31 szolgálati kisgéphajóval közel 60 ember lát el szolgálatot a vízen, a folyamatos vízirendészeti jelenlét a nyár teljes időszakában biztosított volt.
Elsősorban a fürdőeszközöket használó, a szörfösök, vitorlázók, elektromos hajtású vízijárművel közlekedő személyek körében volt szükség rendőri intézkedésre, mentésre, ami betudható a hirtelen kialakuló időjárási változásoknak.
A rendőrkapitányság munkatársai a viharjelzési szezonban 171 esetben összesen 374 fürdőzőt vagy vízi közlekedőt mentettek ki a vízből.
Április 1-je és október 31-e között 7 ember fulladt a Balatonba, halálos kimenetelű vízi közlekedési baleset nem történt. (MTI)
Az időjárás sokszor nem kíméletes, mint arról korábban beszámoltunk, ledöntötte a vihar a sápi református templom tornyát, de megtépázta a vihar az év hamburgerezőjét is. És széttépte a vihar a mályi madármentő állomást.
