Virágzó vidékünk

Gúnyolódás késztetett egy falut a névváltoztatásra

facebook/MariahalomTV
facebook/MariahalomTV
A Kirva településnevet vulgáris tartalommal kezdték azonosítani: az „i” betűt „u”-ra cserélték, így a név a kéjnőkre utaló kifejezéssé vált.

Nem egyedi jelenség, hogy egy település névváltoztatásra kényszerül, ha a neve kellemetlen, félreérthető vagy épp gúny tárgyává válik. A történelemből számos példát ismernek az etimológusok erre. Komárom-Esztergom vármegyében Máriahalom is így járt: a XX. században új nevet kapott, mert az addigi településnév túlságosan kellemetlennek bizonyult, írta meg a kemma.hu.

Gyakrabban váltanak a települések nevet, mint gondolnánk

Nem ritka, hogy egy falu vagy város neve idővel megváltozik. A „névszépítés” lényege, hogy egy földrajzi nevet azért módosítanak, mert annak jelentéstartalma az idők során illetlenné vagy vállalhatatlanná válik

– írja Földrajzi nevekről szóló tanulmányában Faragó Imre, az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékének mérnöke.

A változtatás oka legtöbbször az, hogy az adott település lakói maguk is szégyellik falujuk nevét, vagy éppen a környezetük gúnyolja, félreérti azt. Sok esetben a régi név vulgáris jelentést hordoz, máskor viszont egy teljesen ártatlan, idegen eredetű szóról van szó, amelyhez a magyar nyelv idővel pikáns tartalmat társít.

Így járt a Komárom-Esztergom vármegyei Máriahalom is, amelynek neve korábban Kirva volt. A név eredetileg szláv eredetű, akárcsak a közeli Úny (az unijb = „több”) vagy Dorog (a drug = „barát”) elnevezése. Kirvát a szláv kriva („görbe”) szóból származtatják. A néphagyomány szerint a név eredete egy régi tégla feliratához köthető, amelyen a Kriw szó szerepelt. 1783–84 között Kirva néven jegyzik a falut, első, 1796-os pecsétjén pedig még Kerwa állt, a német lakosok pedig Kirwallnak nevezték.

Sokáig semmilyen negatív jelentése nem volt a névnek, ám idővel a magyar köznyelvben a „kirva” szót vulgáris tartalommal kezdték azonosítani: ha az „i” betűt „u”-ra cserélték, így a szó a kéjnőkre utaló kifejezéssé vált. Ez a gúnyolódás tette végül szükségessé a névváltoztatást.

A település lakói és vezetői 1936-ban döntöttek a névcseréről, és a község ekkor kapta a ma is használt Máriahalom nevet – Szűz Mária tiszteletére.

Települések, amelyek nevet szépítettek

  • Faragó Imre Földrajzi nevekről szóló tanulmányában számos hasonló példát sorolt fel hazánkban, amelyet a névszépítés motivált:
  • Latorfalva [lator = ’rabló, gonosztevő’] → Lantosfalva (XIV.sz.) [Vas]
  • Gyakfalva [gyak = ’szúr, döf, közösül’] → Nevetlenfalu (1619) [Ugocsa]
  • Monyásza [mony = ’hímvessző’] → Menyháza (1882) [Arad]
  • Fancsal [fancsali = ’savanyú, rossz kedvű’] → Rózsaszentmárton (1892) [Heves]
  • Kisbarom [barom = ’marha’] → Borisfalva (1894) [Sopron]
  • Nagybarom [barom = ’marha’] → Szabadbáránd (1894) [Sopron]
  • Csomonya [mony = ’hímvessző’] → Csongor (1904) [Bereg]
  • Peselnek [pesel = ’vizel, pisil’] → Kézdikővár (1905) [Háromszék]
  • Majom [majom = ’idétlen’] → Mezőtelkes (1906) [Gömör és Kishont]
  • Büdösfa [büdös fa = ’rossz, kellemetlen szagú növény’] → Rózsafa (1907) [Baranya]
  • Zalavéged [véged = ’halálod’] → Zalavég (1907) [Zala]
  • Hugyaj [húgy = ’vizelet’] → Érpatak (1908) [Szabolcs]
  • Nyírmon [mony = ’hímvessző’] → Nyírfalva (1910) [Szilágy] [Nagymon nem változott!]
  • Nagypacal [pacal = ’recés gyomor’] → Érszőlős (1910) [Szilágy]
  • Kispacal [pacal = ’recés gyomor’] → Érkisszőlős (1910) [Szilágy]
  • Forbasz [baszik = ’közösül’] → Poprádfalu (1912)[Szepes]
  • Luka [luk, lyuk = ’női nemi szerv’] → Bodroghalom (1927) [Zemplén]
  • Szopok [szop, szopik = ’orálisan közösül’] → Mecsekfalu (1928) [Baranya]
  • Málé [mamlasz = ’mulya, bolond’] → Serényimál (1928) [Gömör és Kishont]
  • Serényimál [mál = ’málé, mamlasz’] → Serényifalva (1929) [Borsod-Gömör-Kishont kee. vm.] (1957-től Serényfalva)
  • Disznósd [disznó = ’ronda, közönséges’] → Borsodszentgyörgy (1935) [Borsod-GömörKishont kee. vm.]
  • Szomajom [majom = ’idétlen’] → Kaposfő (1942) [Somogy]
  • Szilasbalhás [balhás = ’bolhás’] → Mezőszilas (1942) [Somogy]
  • Disznóshorvát [disznó = ’ronda, közönséges’] → Izsófalva (1950) [Borsod-Abaúj-Zemplén]
  • Gebe [gebe = ’sovány, rossz ló’] → Nyírkáta (1955) [Szabolcs-Szatmár]

Jogosan merül fel a kérdés ezek után, hogy vajon Bugyi település hogy lehet még ma is Bugyi? Nos, néhány esetben a település hiába kérte nevének változtatását, a törzskönyvbizottság elutasította azt. Így járt:

  • Tök [Pest-Pilis-Solt-Kiskun], kért változtatás (1938): Bánrét, Magyarsziget, Magyarkút
  • Magyarliget, javasolt névváltozat: Pilistőkés, Magyartőkés
  • Bugyi [Pest], kért változtatás (1950): Békefalva

Korábban megírtuk, hogy keresik a legszebb magyar településnevet, lehet szavazni. Vannak településnevek, amik legendás történetekről mesélnek.

Kapcsolódó
Apácatorna, Makkoshotyka, Pördefölde - furcsa nevű települések hazánkban
Hazánk bővelkedik a vicces, furcsa, érdekes nevű településekben, melyeket hallva, olvasva olykor fülig szalad a szánk.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik