2025 szeptemberében a kínai Hangzhou adott otthont az UNESCO Bioszféra Rezervátumok 5. Világkongresszusának. Az eseményhez kapcsolódva szeptember 27-én hivatalosan is kihirdették a Pilisi Bioszféra Rezervátum (PBR) bővítését, ami többéves előkészítő munka eredménye, írja a dunaipoly.hu. Az UNESCO döntésével a PBR már 21 település területét foglalja magába, ezzel is megerősítve a térség közös elkötelezettségét a természeti értékek megőrzése mellett.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága, a Pilisi Parkerdő Zrt., az érintett önkormányzatok és számos civil szervezet az ökoturizmus, a környezeti nevelés, a kutatás és a természetmegőrzés terén dolgozik együtt azon, hogy a Pilis és a Visegrádi-hegység egyszerre maradhasson élettel teli és élhető.
Mi az a bioszféra rezervátum?
Az UNESCO Ember és a Bioszféra (Man and the Biosphere – MAB) programja 1971-ben indult, azzal a céllal, hogy tudományos alapokra helyezze az emberek és a természet közötti harmonikus együttélést. Ma már 759 bioszféra rezervátum működik világszerte, 136 országban, köztük hat Magyarországon. Ezek a területek a fenntartható fejlődés mintaterületei, ahol a biológiai sokféleség megőrzése összeegyeztethető annak fenntartható használatával.
A Pilisi Bioszféra Rezervátum története és bővítése
A Pilis–Visegrádi-hegység már 1981-ben elnyerte az UNESCO bioszféra rezervátum címet. Azóta a PBR a párbeszéd és az együttműködés mintaterületévé vált: olyan tér, ahol a természetvédők, gazdálkodók, kutatók, helyi közösségek és önkormányzatok közösen keresik az egyensúlyt az ember és a természet között. 2024-ben megkezdődött a rezervátum bővítésének előkészítése, hogy még több település kapcsolódhasson be ebbe a közös munkába. A bővítést az UNESCO 2025 szeptemberében, a hangzhou-i kongresszuson hagyta jóvá.
A bővítéssel nemcsak térképen nőtt a PBR, hanem közösségi erőben is – hiszen egyre többen dolgoznak együtt azon, hogy a Pilis ne csupán a múlt, hanem a jövő természeti öröksége is legyen.
A Pilisi Bioszféra Rezervátum tevékenységei
A PBR tevékenységei elsősorban a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Pilisi Parkerdő Zrt. és 21 település önkormányzatainak és civil szervezeteinek együttműködésével valósulnak meg. A tevékenységek közé tartozik többek között a kipusztulással veszélyeztetett növényfajok védelme, a magyarföldi husáng megőrzése a Pilis-tetőn és a hegyi tarsóka megmentése Pilisborosjenőn,
kétéltű- és hüllő fajok védelme, vadmacska védelmi program, örökerdő-gazdálkodás a Pilisi Bioszféra Rezervátum erdeiben, inváziós fajok visszaszorítása, száraz gyepek megőrzése és az özönnövények visszaszorítása.
Korábban írtunk róla, hogy közel félmilliárdból fejlesztik a bioszféra-rezervátumot Zalában, és arról is, hogy határmenti bioszféra rezervátumokat fejlesztenek magyar-szlovák együttműködéssel.
