A budapesti XXII. kerületben található Memento Park egyedülálló szabadtéri múzeum, amely a szocializmus korszakának köztéri szobrait és emlékműveit mutatja be. A látogatók ma 41 olyan alkotást láthatnak, amelyeket 1945 és 1989 között állítottak fel Budapest közterein, majd a rendszerváltást követően eltávolítottak.
Miért jött létre a park?
A rendszerváltás után sok társadalmi szervezet és magánember vetette fel a kérdést, mi legyen a szocialista korszak köztéri alkotásaival. A fővárosi közgyűlés 1991-ben döntött arról, mely szobrok maradhatnak a helyükön, és melyek kerüljenek egy tematikus gyűjteménybe. A kiválasztott alkotásokat végül a budatétényi helyszínre szállították, ahol 1993-ban megnyitott a Memento Park.
A park tervezését Eleőd Ákos építész nyerte el. Koncepciója szerint a múzeum nem a személyekről vagy a konkrét szobrokról szól, hanem arról a politikai rendszerről, amely ezeket a műveket létrehozta és közterekre állította.
Szobrok egy letűnt korszakból
A területen olyan alakok szobrai láthatók, mint Lenin, Marx, Engels, Kun Béla, Osztapenko kapitány, vagy éppen a „Magyar–szovjet barátság” és a „Felszabadulás” allegorikus emlékművei. A művek nagy része monumentális méretű, jól tükrözik azt az esztétikai és politikai elvárásrendszert, amelyben születtek.
A szobrok mellett feltüntetik az alkotó nevét és az eredeti felállítási helyet, így könnyen ráismerhetünk a város egykori szobraira.
Sztálin csizmái – a diktatúra és a szabadság jelképei
A Szoborpark bejáratával szemben áll a Sztálin-szobor emelvényének méretarányos rekonstrukciója. Egykor egy 8 méteres bronzszobor állt a felvonulási téren, amelyet 1956. október 23-án a forradalmárok ledöntöttek – a helyén hagyott magányos csizmák pedig korszak szimbólumaivá váltak.
A Memento Parkban ma bárki felmehet a tribün felső szintjére, ahonnan kilátás nyílik az egész területre.
Barakk-kiállítás és a bunker titkai
A park élménye nem csak kültéren folytatódik. A Barakk Mozi és a fotókiállítás az 1956-os forradalom és az 1989–90-es rendszerváltozás – szabadságvágyát mutatja be.
A Sztálin-tribün alatt megbúvó bunkerben különleges darab rejtőzik: a „Gyermek Lenin” mellszobor, amely korábban egy szovjet úttörőtábor alakuló terét díszítette.
„A diktatúráról szól – és éppen ezért a demokráciáról is”
A Memento Park egyik legfontosabb üzenete Eleőd Ákos gondolataiban foglalható össze:
Ez a park a diktatúráról szól, de abban a pillanatban, amikor ez kimondható, leírható, megépíthető, a park már a demokráciáról szól, mert csak a demokrácia képes megadni annak a lehetőségét, hogy szabadon gondolkozhassunk a diktatúráról… vagy éppen a demokráciáról… vagy bármiről.
Korábban megírtuk, hogy van egy hivatalosan nem létező, de mégis működő európai ország, ahol máig a köztereken állnak a Lenin szobrok, az egykori Sztálinváros lakói pedig különös módon lettek hercegek és halottak is.
