Veszprém vármegyében, egy sáskai családi házban különös „vendég” bukkant fel február végén: egy eurázsiai hód (Castor fiber) választotta lakhelyéül az egyik melléképületet, írta közösségi oldalán a Balaton-felvidéki Nemzeti Park.
A faj alapvetően vizes élőhelyekhez kötődik, a fiatal példányok azonban az eredeti élőhelyüktől akár több 10 kilométerre is elvándorolhatnak, hogy új területeket foglaljanak el.
Munkatársaink befogták az egyébként elég együttműködő példányt, és egy számára megfelelőbb élőhelyen szabadon engedték. Az elengedés helye természetvédelmi oltalom alatt áll és jó részben a Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében is van, itt hosszútávon is „jó helye” lesz az elengedett példánynak
– részletezték a közleményükben.
A hód Európa legnagyobb rágcsálója, amely elsősorban folyó- és állóvizek közelében él
Növényevő állat, tavasszal és nyáron főként vízinövényeket, télen pedig fák (főként fűz- és nyárfajok) kérgét fogyasztja, amihez a fa kidöntésével tud hozzáférni. Az eurázsiai hódok nagy része ritkán épít várat, általában partfalba vájt üregekben lakik, amelynek bejárata a víz alatt található. Gátat csak akkor épít, ha nem elég magas a vízszint, vagy túl gyors a sodrás.
A 19. században eltűnt hazánkból
A faj a 19. században eltűnt Magyarországról a túlzott vadászat és az élőhelyek átalakulása miatt. Visszatelepülése spontán módon kezdődött Ausztria felől az 1990-es években, majd a WWF Magyarország 1996 és 2008 között folytatott visszatelepítési programja következtében stabil állománya alakult ki hazánkban.
Természetvédelmi szempontból a faj jelentősége kiemelkedő
Klasszikus példája az úgynevezett ökoszisztéma-mérnök fajoknak (olyan élőlények, amelyek fizikai környezetük jelentős módosításával, új élőhelyek létrehozásával, fenntartásával vagy elpusztításával alapjaiban változtatják meg a biotikus és abiotikus viszonyokat).
A hódgátak és az általuk létrehozott vizes élőhelyek növelik a táji heterogenitást, elősegítik a biodiverzitás növekedését, valamint javítják a vízvisszatartást. Azonban rágásával, valamint a gátak és töltések oldalában kialakított kotorékjaival (amelyek gátszakadást eredményezhetnek) jelentős károkat is okozhat.
Természetvédelmi státusza
Az Európai Unióban Natura 2000-es közösségi jelentőségű jelölőfaj. Az EU által 1992-ben elfogadott Élőhelyvédelmi Irányelv (92/43/EGK) II. és IV. mellékletében szerepel. Valamint a 275/2004. (X.8.) Kormányrendelet 2. A) mellékletében. A Berni Egyezmény III. függelékének hatálya alá tartozik. Az IUCN Vörös Listáján „nem fenyegetett (LC)” fajként szerepel. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke: 50.000 Ft.
Mint arról beszámoltunk, különös dologra bukkant a természetvédelmi őr fahasogatás közben, valamint arról is hírt adtunk, hogy negyven éve nem történt ilyen eset, a természetvédelmi őrök is azonnal a helyszínre siettek.
