Virágzó vidékünk

Különleges kertek nyílnak húsvétkor Veszprémben

Wikimedia Commons
Wikimedia Commons
Eddig nem voltak látogathatók ezek a terek.

Húsvétkor várfalsétány nyílik a veszprémi várnegyedben, ahol a város panorámája és a barokk épületek mellett az érdeklődők több, eddig nem látogatható kertet is megtekinthetnek.

A Veszprémi Főegyházmegye közleménye szerint a Nagyszeminárium északi kertjében árnyas pihenőhely és kilátópont, míg a keleti kertben Varga Ferenc Munkácsy-díjas szobrászművész Trónon Ülő Istenanya szobra, valamint az egykori vadgesztenyesor időtlenséget sugalló, megmentett példányai hívnak elcsendesedésre.

A Nagyszeminárium, valamint a Biró-Giczey-ház barokk udvara folyamatosan nyitva tart majd, míg az Érseki Palota kertjét nagyszombaton, húsvétvasárnap és húsvéthétfőn vezetett vársétákon ismerhetik meg az érdeklődők – írták, hozzátéve, hogy a várhegyen a Veszprémi Főegyházmegye beruházásnak részeként az épületek mellett mintegy tízezer négyzetméternyi zöldterület is megújul.

Massány Edina, a megbízott tájépítész iroda vezető tervezője kiemelte, hogy a várfal keleti oldalán különböző szintmagasságokon elhelyezkedő kertek között korábban nem volt kapcsolat, ezt egy várfalsétány kialakításával teremtették meg észak-déli irányban.

Hozzátette: archív felvételek és ortofotók segítségével a múlt kertjeinek értékeit is beépítették a tájépítészeti koncepcióba.

A szakemberek felmérték a meglévő fák és cserjék állapotát, és kiderült, hogy a nagyméretű, koros fák egy része korhadt volt, hiszen a sziklafelszín miatt gyökérzetük nem tudott mélyre nyúlni. Az idős vadgesztenyefákra és tiszafákra különösen odafigyeltek, és amennyire csak lehetett, megőrizték a várnegyed kertjeinek és udvarainak meglévő, értékesnek tekinthető faállományát, emellett 27 előnevelt fát telepítettek – mondta a tervező.

Az erős napsütésnek kitett területekre olajfákat, az Érseki Palota kocsifeljárójához pedig gömbtiszafákat telepítettek, utóbbi példányai a nyugati és keleti kertek több pontján is láthatók. A Szent György-kápolna előtt pedig egy vörös tölgy áll – tették hozzá.

A várnegyed kertjeiben, a bejáratoknál és a szobrok körül fontos szerephez jut a fehér liliom, amely a tisztaság, a szüzesség, a béke, az igazság és az ige jelképe, Szűz Mária virága. A lila virágú örökzöld kis meténg az örök élet szimbólumaként, az illatos bazsarózsa Szűz Máriát jelképezve, míg a harangláb szintén Mária-jelképként, és a Szentlélek szimbólumaként jelenik meg – áll a közleményben. (MTI)

Korábban megírtuk, hogy tízemeletes ház magasságú liftet építenek a várhegy belsejébe és kiemelték a veszprémi székesegyház „Öreg Mihályát”.

Kapcsolódó
Veszprémi fotósorozat: ilyen meseszép tavasszal a királynék városa
Gyönyörű képeslapokkal ünnepelte születésnapját a veszprémi hobbifotós.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik