A tavasz alapvető változásokat hoz a természetben, s nemcsak a növények vegetációja indul be a melegedésnek köszönhetően, de az állatvilág is teljesen átalakul. Számos más faj mellett újra felbukkannak a környezetünkben az áttelelő kétéltűek és hüllők, köztük a Zalában is előforduló mérges kígyó, a keresztes vipera egyedei, írta a Zala vármegyei hírportál.
A keresztes vipera mindig is jelen volt Zalában
A keresztes vipera nem elterjedt, nem megjelent, és nem elszaporodott, ezek a hüllők mindig jelen voltak az országnak ezen a részén, ezer éveken keresztül összefüggő állományt alkotva
– mondta a portál megkeresésére Lelkes András természetvédelmi őr, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa, aki kiemelte, hogy valószínűleg sokkal nagyobb számban éltek itt, ám felaprózódtak, megritkultak, így mára csak töredékállományuk maradt.
Rejtőzködő életmódot élnek, ezért nagyon ritkán fordul elő, hogy találkozunk velük, de miután mérges kígyókról van szó, így mégiscsak jelenthet veszélyt az emberre a jelenlétük.
Kedvezően hat rájuk a klímaváltozás
A hüllők a száraz, meleg élőhelyeket keresik, ezért a kétéltűekkel szemben az ország nyugati szegletében, Zalában valóban nem annyira reprezentált a jelenlétük.
A klímaváltozás kedvez nekik, az életmódváltások, az urbanizációs folyamatok, az emberi beavatkozások a környezetbe viszont egyáltalán nem. A keresztes viperák kis egyedszámban élnek Zalában, egymástól elszigetelt, ezért sérülékeny állományokat alkotva
– részletezte Právics Márk természetvédelmi őr, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa.
Sérülékeny az állományuk
Ezek a mérges kígyók előszeretettel választották élőhelyeiknek a nedves rétek szegélyeit. Az utóbbi évtizedekben azonban ezeknek a réteknek jelentős részét felszántották, a szegélyeiken található bokrokat kivágták. Ezek az emberi beavatkozások pedig elegendőek voltak az ott megbúvó családok megsemmisüléséhez.
Lelkes András és Právics Márk kiemelte, hogy mintegy száz keresztes vipera élhet Zala vármegyében, és ezek döntő többsége valószínűleg a Kerka völgyében, azaz a nyugati részen. A természetvédelmi szakemberek azt is hozzátették: Magyarországon a hüllők és kétéltűek osztályaiba tartozó valamennyi faj védett, így a keresztes vipera is.
A viperával való találkozás esélye igen kicsi. Ha mégis előfordulna, úgy lassú mozdulatokkal, óvatosan hátráljunk ki a közelükből, semmi esetre sem lépjünk fel támadólag. Kígyómarás esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, hiszen van rá ellenszer.
Természetvédelmi helyzete
Hazánkban a keresztes vipera ritka. Állományai közül főként a Somogy és Zala megyeiek, illetve a Tokaj-hegyen és környékén előfordulók, igen kis egyedszámúak, pár száz egyedből állók. Az élőhelyek eltűnése és feldarabolódása, a kis egyedszámú állományok teljes elszigetelődése, az élőhelyein folytatott intenzív vadgazdálkodás, valamint az emberi behatások az állományok megfogyatkozásáért felelős legfőbb tényezők. A viperákat a helyi lakosság ellenszenve és alaptalan félelme, illetve az utóbbi években a média által gerjesztett pánikhírek következtében igen gyakran verik agyon. A faj a Berni Egyezmény II. függelékébe tartozik. Magyarországon fokozottan védett. Természetvédelmi értéke: 250 000 Ft.
Mint arról beszámoltunk, vipera mart meg egy magyar túrázót a Tátrában, valamint arról is hírt adtunk, hogy viperát észleltek egy zalai városban.
