Virágzó vidékünk

Először láttak pompás nünükét az Alföld peremén

Körös-Maros Nemzeti Park/Járvás Katalin
Körös-Maros Nemzeti Park/Járvás Katalin

A Körös-Maros Nemzeti Park pusztáin gyakran találkozhatunk nünükékkel, melyek sajátos életmódú és érdekes kinézetű rovarok, de ezek általában a közönséges nünüke példányai, a közelmúltban azonban egy pompás nünükét fotóztak le Kis-Sárréten, Kisvátyonban – írta meg a nemzeti park.

Erről a területről még nem érkezett adat a pompás nünükéről.

Réteken, legelőkön, erdőszéleken él. Magyarországon korábban gyakori volt, de a löszgyepek mezőgazdasági művelésbe vonásával és a rovarirtó szerek elterjedésével megritkult.

Védett rovar, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.

A pompás nünüke hatalmas potrohú és a tort alig fedő, csökevényes szárnyú, emiatt röpképtelen állat, így erősen kötődik azokhoz az élőhelyekhez, ahol a táplálkozás és szaporodás szempontjából kedvezőek a körülmények. Testhossza 11-38 mm, a nőstények nagyobbak. Alapszíne fémes, sötét barnászöld. A fej és az előtor szélei rézvörösek. Potrohának felső oldalán minden szelvényen látható egy rézvörös és egy sárgászöld folt. Hasi oldala fémes sötétkék. Hazánkban nem él más, hasonló színezetű nünüke.

Párosodás után a hímek elpusztulnak, a nőstény a talajba rakja le akár több ezernyi petéjét. Ezekből háromkarmos lárvák bújnak elő, melyek felmásznak a virágokra. Itt várják a vadméheket, melyekre fölkapaszkodva bejutnak a méhek fészkébe és ott azok petéivel táplálkoznak. Az első átalakulással keletkező lárvaalak már mézzel táplálkozik, majd további átalakulások után bábként telel át.

A nünükéket kevés állatfaj fogyasztja, mivel a felnőtt rovarok mérgező váladékot úgynevezett cantharidint bocsájtanak ki.

Megírtuk azt is, hogy lenyűgöző fotók készültek a hóban élő téli rovarokról, az év rovara pedig egy 50 ezer forint értékű odúlakó lett. És  2026-ban a rovarvilág repülő bajnokai az év beporzói.

Kapcsolódó
Új, erőszakos rovarfajt fedeztek fel Magyarországon
Könnyű volt észlelni a rovart, ugyanis egyszerűen "megtámadta" a kutatókat.
Olvasói sztorik