Virágzó vidékünk

Agresszívan védekező teknőst fogtak a tatabányai tóban

Facebook/Petrovics Milán
Facebook/Petrovics Milán
Megtippelni sem lehet, mennyi élhet ebből a fajból a tóban.

Petrovics Milán több mint 10 éve önkéntesként segíti a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkáját, társaival időt, energiát nem spórolva igyekeznek megszabadítani a helyi hazai faunát az idegenhonos és invazív fajoktól. Az egyik fő terepe a tatabányai Csónakázó-tó, ahol több alkalommal látott veszélyes kínai lágyhéjú teknőst (Pelodiscus sinensis).

Tevékenységükkel egykori állattartók, azaz akvaristák hibáit igyekeznek kiküszöbölni, de mára elérték, hogy a tatabányai Csónakázó-tóban szinte kizárólag mocsári teknőssel találkozik a látogató, bár élnek még a vízben invazív fajok is.

Milán tavaly merítőháló segítségével összesen 48 darab különféle invazív teknőst fogott ki a tóból.

2024 augusztusában egy jókora kínai lágyhéjú teknőst sikerült lefotóznia, egy évvel később pedig egyet be is fogott. A fiatalember a napokban újabb poszttal jelentkezett az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztály közösségi oldalán.

Május 10-én 13 óra előtt néhány perccel, sikerült begyűjtenem a tó második Pelodiscus sinensis példányát, amelyről reméltem, hogy egyben az utolsó. Sajnos a fogás után gyorsan egyértelművé vált, hogy ez sem az a példány, amelyiket két éve lefotóztam, így mostanra fogalmam sincs, mennyi lehet még ebből a fajból vissza

– írta.

Az állat egyfajta napi rutint követett: kifigyelte és felírta milyen időjárásban, hány órakor, merrefelé mozgott – már amikor hajlandó volt megmutatni magát – így aznap pont ott és akkor volt, ahol számított rá.

A begyűjtött példány tőlem a DINPI szakemberéhez kerül, majd onnan a Fővárosi Állat- és Növénykert veszi át, és biztonságos, zárt körülmények között éli le hátralévő életét

– fogalmazott bejegyzésében az önkéntes állatvédő.

7 fotó

Az országban már más helyen is fedeztek fel példányokat, az MME információi szerint a Lázbérci-víztározóból és Ráckevei Dunából is került elő kínai lágyhéjú teknős.

Kínai lágyhéjú teknős

Neve megtévesztő, mert nem csak Kínában honos. Elterjedési területe óriási. Északon felöleli Oroszország zord klímájú Amur-vidékét, Kínában viszont szinte mindenütt megtalálható. Tajvan szigetén nagy tömegben szaporítják, akárcsak Szingapúrban, ahol azonban eredendően nem él. Koreában, Hátsó-India keleti felében és Japánban is őshonos.

 

Nagyra nő, agresszíven védekezik és sokáig él. Mindenre támad, ami a környezetében mozog. Harapni csak akkor harap, ha védekezik, tehát az embernek nincs különösebb félnivalója.

A kínai lágyhéjú teknőssel való első találkozásról itt írtunk, majd beszámoltunk arról is, hogyan fogta be az első példányt Petrovics Milán.

Kapcsolódó
Napozócsapda várja az ékszerteknősöket Tatán
Az elfogott invazív faj példányainak a fővárosi állatkert ad majd otthont.
Olvasói sztorik