Virágzó vidékünk

17 kerecsensólyom kapott műholdas nyomkövetőt

wikimedia commons/dick daniels
wikimedia commons/dick daniels
A korszerű, mindössze 11 grammos eszközök a korábbiakhoz képest lényegesen kisebb terhelést jelentenek a madarak számára, miközben értékes információkat szolgáltatnak mozgásukról, területhasználatukról és túlélésükről.

Sikeresen lezárult a kerecsensólymok 2026. évi gyűrűzési és jeladózási szezonja a LIFE SakerRoads projekt keretében. Az idei időszakban öt fészekben összesen 17 fiatal madár kapott műholdas nyomkövetőt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakembereitől.

Az MME közleménye szerint a fokozottan védett ragadozómadarak február elején kezdik meg a területfoglalást Magyarországon, a szakemberek ettől az időszaktól végzik a faj intenzív monitorozását. A kerecsensólyom-fiókák gyűrűzésére és biometriai adatainak felvételére minden évben május és június közepe között, a madarak fejlettségéhez igazodva kerül sor.

A gyűrűzések mellett a projekt keretében az MME szakemberei 2024-ben kezdték meg a kerecsensólyom-fiókák ellátását GPS-jeladóval.

A közleményben kiemelték, hogy az idén a Dévaványai-sík és a Jászság Különleges Madárvédelmi Területeken, összesen 5 fészekben 17 fiatal kerecsensólyom kapott műholdas nyomkövető eszközt, idén kizárólag fán költő párok fiókái. A LIFE SakerRoads projekt keretében ezzel összesen 86 fióka jelölése valósult meg 2024 óta.

A korszerű, mindössze 11 grammos eszközök a korábbiakhoz képest lényegesen kisebb terhelést jelentenek a madarak számára, miközben értékes információkat szolgáltatnak mozgásukról, területhasználatukról és túlélésükről

– írták, hangsúlyozva, hogy az így gyűjtött adatok nemzetközi szinten is jelentős értéket képviselnek, hozzájárulva a faj természetvédelmi célú kutatásához és védelméhez.

A jeladók felszerelésével egy időben állatorvosi mintavételezést is végeztek a fiókák általános egészségi állapotának felmérésére. Emellett a genetikai mintavételezésnek köszönhetően DNS-ujjlenyomat-vizsgálatokat is végeznek, amivel a fiókák genetikai állománya alapján a szülők kiléte is meghatározható.

A jeladózási akció a projektben ezzel a szakaszával lezárult, a szakemberek a továbbiakban a beérkező adatok elemzését és folyamatos monitorozását végzik

– írták a közleményben.

Kiemelték: a program célja, hogy a kerecsensólymok pusztulási okait a korábbinál pontosabban, adatalapú módon tárja fel, és ezzel hatékonyabb védelmi intézkedéseket alapozzon meg. A jeladók lehetővé teszik a madarak mozgásának napi szintű nyomon követését, szükség esetén a gyors terepi beavatkozást.

A közleményben az MME köszönetet mond a közreműködő állatorvosoknak és a résztvevő nemzeti park igazgatóságoknak – a Bükki, a Hortobágyi és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságnak -, külön kiemelve a természetvédelmi őrszolgálatok, valamint a MAVIR Zrt. munkáját.

A LIFE SakerRoads – A kerecsensólyom védelme az Észak-alföldi régióban projektet az Európai Unió LIFE programja támogatja

– áll a közleményben. (MTI)

2024-ben a kerecsensólyom lett az év madara. Felmérések szerint hazánkban költ az európai kerecsensólyom-állomány fele, közülük sok a dévaványai-ecsegi pusztákon.

Kapcsolódó
Egymillió forint értékű madarat lőttek meg a Hortobágyon
Súlyos sérülései miatt fennáll a lehetősége, hogy soha többé nem fog tudni repülni.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik