Életmód

Az alkotói öröm és az alázat teszi eredményesebbé a kézművest

Koós Rita
Koós Rita

újságíró. 2016. 03. 10. 18:27

A vidéki élet sokakat csábít, hiszik, hogy a városból kiszabadulva egy új világ köszönt rájuk.
Korábban a témában:

A vidéki élet sokakat csábít, hiszik, hogy a városból kiszabadulva egy új világ köszönt rájuk. Sokan aztán rájönnek, hogy a romantikus álmok egy idő után szertefoszlanak, de vannak akik csodás életet építenek fel maguknak. Juhász Gézáné egész élete a vidékhez kötődik, Hidashoz. Sőt hagyományos szerepet betöltve anya volt és feleség. Ám mikor a gyerekek kirepültek kellett valami, ami az időt kitölti. Megtalálta. Azóta a falubeli asszonyoknak tanítja is. Önzetlenül, ingyen.

Aki csodás életet épített fel

Varrsz és nem akármit. Praktikus, hordható, a hölgyek igényeihez alakított használati tárgyakat. Táskák, és tokok, takarók és egyéb szépségek kerülnek ki a kezed közül. Hogyan kezdődött?

Az életem a családomra a két gyerekemre Gábor és Zsuzsa felnevelésére szántam. Ők kitöltötték a napjaimat, és bár mindig érdekelt a varrás, de nem volt rá időm a gyerekek mellett. Persze felnőttek és saját lábukra álltak. Gábor külföldön dolgozik, gitárművész és jelenleg lantot tanul és nevelik 6 hónapos kis unokámat. A lányom pedig a zenetudományok doktora lesz, jelenleg Pécsen az egyetemen tanít.  Rendben vannak, élik a saját életüket. Viszont amikor elmentek hatalmas hiány keletkezett.

Valamit tennem kellett, hasznosnak szerettem volna érezni magam.

Nem volt egyszerű elengedni őket, a régi szerepemet, és újat találni. Aztán újra rátaláltam a varrásra. Három évvel ezelőtt aztán megkérdeztem a hidasiakat, hogy lenne e igény arra, hogy közösen varrjunk. Hiszen Bonyhádon volt a legközelebbi varrókör. Akkor nem volt, de most a közösségi oldalon megosztottam a három évvel ezelőtti felhívást. Sorra jelentkeztek az érdeklődők. Azóta együtt varrunk, én tanítom őket. Közösen dolgozunk és természetesen minden tudásom átadom nekik. Mindent, amit én is tudok, a praktikákat.

Ha átadod a praktikáidat, nem félsz, hogy lemásolják a munkáid?

Nem. Elsősorban az én vásárlóim nem az én környezetemből kerülnek ki. A varrókör nekem is szemléletváltozást eredményezett. Fontos, hogy eljutottam odáig, hogy ha hasonló munkát látok, mint az enyém, ugyanúgy tudok örülni, mintha én készítettem volna. Jó, ha olyan alapvető praktikákat megoszthatok, hogy én úgy kezdtem, hogy lepedőt befestettem, és abból varrtam. Nekik is jó, nem kell sok pénzt anyagra elkölteni, amíg nincs teljesen elköteleződve és nem olyan még az eredmény, amilyennek szeretné.

A legfontosabb, hogy kialakítsam bennük az igényt a szépre. Amit készítenek kívül-belül szép legyen.

Mennyi kitartás kell egy táska elkészítéséhez, amit aztán tovább adsz?

8-10 munkaóra benne van. Tervezés, alkotás, a lelked. Ott van annál, aki megveszi. Már amikor az anyagot meglátom, tudom, hogy mi lesz belőle. Igényesen, szépen készítem, még a belső részét is, pedig azt csak a viselője látja. De én neki kívül belül örömet és harmóniát szeretnék nyújtani. Szerintem ez az igényesség kell a munkában, mert – a visszajelzések alapján is – értékelik a vásárlók.  Nem kötődöm az alkotásaimhoz. Sokkal nagyobb öröm, ha látom, hogy büszkén viselik, mint hogy én birtokoljam.

A munkáidban a harmónia, a letisztultság és a nyugalom ötvöződik a praktikummal. Inspirál a vidéki élet?

A békesség és a nyugalom hatással van a munkámra. Kell, hogy feltöltsön. Mindig Hidason éltem, és el sem tudnám képzelni, hogy olyan helyen éljek, ahol senkit nem ismerek. A vidék, a falu megtartó ereje páratlan. Bárkinek problémája van, tudja, ki segít, kihez fordulhat. Az internet világa sem pótolja a személyes kapcsolatokat.

A vidék megtartó ereje mellé a család is társul esetedben?

Nem tartanék itt, ha a család nem állt volna mellettem. Édesapám tavaly elment, de édesanyám és a férjem segítenek. A lányom pedig a disegner és az informatikus. Ő biztatott a májusi womanity fesztiválon is bemutatkozzam.

Szerencsés vagyok, hiszen a család támogat, biztat és felemel.

Olyan családban nőttem fel, ahol nem az volt a kérdés, hogy „hogyan lehet megvenni” hanem az, hogy „hogyan lehet elkészíteni”. A szüleim a nagy kitelepítések idején jöttek Magyarországra , Édesapám bukovinai székely. Anyukám pécsi születésű sváb lány volt. Székelynek vallom magam és az ezzel járó összes jellemvonás megtalálható bennem. Adventista családba születtem, már a dédszüleim is adventisták voltak. Édesapám lelkészként dolgozott. Életünket meghatározza a hitünk. Olyannyira hogy itt Hidason egy 20 fős gyülekezet van és ez a gyülekezet ad otthont a varrókörnek is.

Amikor a munka, a hivatás és hobbi az egység, az megtalálható az alkotásokban is

Kiállítások, adventi vásárok, varrókör, oktatás és mindenek előtt az alkotás öröme, alázata, ami miatt mindenkit megszólítanak Juhász Gézáné Icu kezei között született használati tárgyak. A család és a tágabb közösség ölelő karjában született siker nincs ingyen. Az alázat és a folyamatos tanulás, ami egyre eredményesebbé teszi a kézművest. És valamennyiünket.

 

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Freshly harvested herbs with old antique scissors on wood background. Fresh sage thyme mint and rosemary leaves
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.