Életmód

Szent György napjától kalapáccsal sem lehet visszaverni a füvet

Sokszínű Vidék
Sokszínű Vidék

2016. 04. 24. 07:46

A magyar népi hitvilágban ezen a napon az egyik főszereplő a tehén meg a teje.
Korábban a témában:

Szent György napja Európában régóta tavaszkezdő nap, de már az ókori rómaiak is ezen a napon ünnepelték Pales istennőt, aki a pásztoroknak, nyájaknak, mezőgazdáknak és vincelléreknek volt a „patrónája”. Ünneplés gyanánt a pásztorok kiseperték az istállókat, vízbe mártott babérágakkal fröcskölték be, majd szalmatűz füstjével megfüstölték magukat és a jószágukat.

A Szent Györgyöt a hitvilágban jellemzően sárkányölés közben ábrázolják. Sárkányölő Szent György ugyanis egyike a tizennégy segítő szentnek. Ő a lovagok, lovasok, később a cserkészek és a fegyverkovácsok patrónusa volt.

Fotó: wikipedia.en

Szent György napja az állatok kihajtásának ideje, a pásztorok, kocsisok, cselédek szerződtetésének napja. Ezekhez számos hiedelem és szokás fűződik.

A magyar népi hitvilágban a Szent György nap egyik főszereplője a tehén meg a teje. Régi időkben gyógyhatásúnak vélt füvekkel vagy ezek főzetével kifüstölték vagy kiforrázták a tejes köcsögöket. Hagyományos volt a naphoz kapcsolódó tejbemérés. Ilyenkor állapították meg, hogy a gazdák a nyár folyamán lemért tejmennyiségnek megfelelően milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak.

Fotó: MTI - Czeglédi Zsolt
Fotó: MTI – Czeglédi Zsolt

Szent György éjszakáján különösen féltek a boszorkányok gonosz működésétől. Úgy tartották, hogy akinek a kapufélfáját a boszorkányok megfaragták, azzal elvitték a tej hasznát. A boszorkányok rontása ellen zöld ágakkal, füstöléssel, fokhagymával, a tejesköcsögök gyógyfüvekkel való kimosásával védekeztek.

Fotó: Wikimedia Commons

Szent György napját a néphit rontásra, varázslásra alkalmas időpontnak tartotta. Jellegzetes György napi szokás a harmatszedés, melynek mágikus célja volt. A harmatot a bőséges tejhozam reményében gyűjtötték.  Néhol vászonabroszt vagy a kötényüket húzgálták a harmatban, s ezt mondogatták: „Mind szedem…”, vagy „Vaját viszem, tejét nem, vaját viszem, tejét nem”. Közben egy marék füvet is szedtek, melyet aztán  a tehén elé tettek, a harmatos ruhadarabot pedig a tejes fazékba facsarták ki, hogy sok vaj legyen.

Szent György napja időjósló nap volt a néphagyományban. A  György napi égzengés a jó termés előhírnöke, az eső pedig bő termést ígér.

Szent György nap után kalapáccsal sem lehet visszaverni a füvet – tartja a mondás, tehát nincs mese: a várva várt tavasz beköszönt.

Tánczos Erzsébet írása – netfolk.blog

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.