Egyre több ember álma-vágya, hogy ilyen dombházban éljen, de aztán az elképzelés mégsem valósul meg. Ti hogyan indultatok, mi inspirált és mi volt az az impulzus, ami elindított benneteket a ház építésében?
Amikor családot terveztünk, tudtuk, hogy vidékre akarunk költözni a panelrengetegből. És ha már építkezünk, legyen valami nagyon jó . Egy könyv indított el minket az úton: „A természetes ház könyve”. Ebben a könyvben beleszerettünk a dombházakba. Majd a véletlen úgy hozta, hogy megtudtam a Kertészetin az egyik csoporttársam édesapjának ilyen háza van. Innentől már viszonylag gyorsan zajlott minden. Meglátogattuk őket, megtudtuk, hogy ki tervezte a házat, majd Hegedűs Zsolthoz – a tervezőhöz – is ellátogattunk. Ezek után már nem volt megállás. Tervezés, megvalósítás…., jó lenne ha csak így menne.
Mennyi idő alatt készült el a megálmodott csoda?
Az alapozás és a beköltözés között 3 év telt el, mivel a férjem építette majdnem egyedül. De mikor beköltöztünk még korántsem volt kész a ház. Még most sincs benne minden kész, pedig tizedik éve itt lakunk benne.
Lehet tudni, hogy milyen szakmával rendelkeztek?
Férjem számítógépes irodai munkáját hagyta ott az építkezés miatt, én kertészmérnök vagyok.
Tudásotok, képzettségetek, tapasztalatotok segítséget jelentett-e az építkezés folyamatában?
Bármiféle tudás segítséget jelent egy építkezésnél, de férjem autodidakta módon több szakmát is kitanult az építési folyamat során. A kőművesmunkát, a zsaluzást, a vízvezeték- és fűtésszerelést, burkolást…, és még számtalan dolgot.
Bekapcsolódtatok-e bizonyos folyamatokba, tervezésbe, volt-e rálátásotok arra, hogy kik a jó szakemberek ezen a területen?
A házat férjem építette majdnem teljesen egyedül. A tervezés is közösen zajlott Zsolttal, még ha ő is álmodta bele a házat a közvetlen és távolabbi környezetébe. De amikor már volt segítségünk (pl. kőművesek) akkor is minden pillanatban ott kellett velük lenni, helyettük számolni, szerkeszteni és mindenre figyelni. Nem ismertünk semmilyen szakembert, de mikor „mesterrel” csináltattunk valamit, azt az esetek nagy részében vissza kellett bontani, újracsinálni. Pl. a burkolásnál is így jártunk. Jelentkezett egy „szakember”, akinél az első négyzetmétereket háromszor szedettem vissza, aztán inkább kértem, hogy menjen el. Így a végén – mivel férjem volt kénytelen leburkolni végül is terméskővel a hideg helyiségeket – százszor szebb lett, mint mesterrel…, igaz, lassabban is ment a munka, de tökéletes lett.
Az építkezés alatt mi volt a legnehezebb feladat?
Az egész, az elejétől a végéig, mikor rájöttünk, hogy magunknak kell megépítenünk, és így a felelősséget is vállalnunk. De megérte, hiszen minden a kezünk munkájának nyomát viseli, és tudjuk mi hol van, ha esetleg elromlana valami.
Mi a különbség egy hagyományos ház és egy dombház között?
Az alakja, formája kívülről. Belülről: minden íves, mint a természetben, míg egy hagyományos háznál minden szögletes, ami idegen a természettől. Belesimul a környezetébe, a hagyományos ház pedig kilóg belőle. Mivel a tetején is növényzet van, így nem vesz el helyet a természettől, míg a hagyományos ház elvesz. A fenntartása jóval olcsóbb, és környezetkímélőbb, önellátó, sokkal jobb a szigetelése, hőtárolóképessége kimagasló, télen bent, nyáron kint marad a meleg. Sokkal világosabb, mint egy hagyományos ház (felülvilágítók). Masszív, stabil, így a manapság terjedő szélsőséges időjárási viszonyokat jobban ellensúlyozza. Benne élünk a természetben. Élő ház.
A fotókat látva minden évszakban gyönyörű otthonba térhettek haza, de a tavaszi-nyári virágözön nyilván, még csodálatosabbá teszi a látványt. Melyik a kedvenc virágod, egyáltalán milyen virágokat célszerű ültetni egy zöld-tetőre?
Minden virágot, növényt egyaránt szeretek. Nagyon meg tudnak örvendeztetni pl. a tavaszi hagymások, amikor a hosszú, szomorú tél után megjelennek a crocusok, mini nőszirmok. Ugyanígy örömmel tölt el, amikor az évelő növények az évi hajtásai előbújnak a földből. És amikor a tető két lefutása teljes színbe öltözik a sziklakerti növények jóvoltából, már az utcán is megállnak mosolyogva az emberek. Nem beszélve a magyar rózsák és régi parasztkerti fehér liliomok illatozásáról. Nálam a sövény sem csak egyetlen fajta növényből áll. Majdnem mindegyik cserje más és más, így különböző időkben nyílnak, különböző színekben, és rengeteg fajta hasznos rovart vonzanak a kertbe. A tetőnkre – mivel intenzíven éri a napsugárzás, szárító szelek – szárazságtűrő sziklakertieket telepítettem. Ők jól bírják azt, amit mások nem. Illetve azt is figyelembe kellett vennem, hogy nem végeztünk talajcserét, tehát jó kis homoktalajunk van . Persze a kert rendszeresen kap szerves trágyát és saját előállítású komposztot is. A tetőn többféle kakukkfű, varjúháj, ternye, pázsitviola, ikravirág, pázsitszegfű, madárhúr, kékgyökér, tatárvirág, lángvirág, cipruska és sok más található.
Végezetül 1-2 jó tanácsot tudnál, tudnátok mondani mindazoknak, akik mostanában szeretnének belevágni a dombház építésének? Mire kell a legjobban figyelni?
Aki ilyen ház építésére adja a fejét, rengeteg saját energiát kell beleadnia, hiszen még nincsen kialakult vállalkozói réteg, akik ilyet már felépítettek, ha nem is közvetlenül az építkezésbe kapcsolódnak be, de a szervezésbe mindenféleképpen be kell. Tehát nagyon elszántnak kell lenniük. Aki csak divatból szeretne ilyet építeni, az inkább ne tegye.
Mártiék egy éven keresztül minden nap lefotózzák a házukat, hogy megmutathassák, hogyan mutatkozik egy élő ház az évszakok változásával. A Dombházam facebook oldal indulásának napján, 2016. február 3-án kezdték a fotózást és szeretettel várják az érdeklődőket blogoldalukon is, ahol az építkezés részleteivel ismerkedhetnek meg a dombházak kedvelői.
