„Feketén bólogat az eperfa lombja” – írta Arany János a Családi kör című versében, ami azt mutatja, hogy már az 1800-as években is ott díszlettek ezek a pompás fák a falusi portákon.
Kínából érkezett
A kínaiak halálbüntetéssel sújtották azt, aki a selyemkészítés titkát ki próbálta csempészni az országból, ám a titok mégis kiszivárgott, s vele együtt az eperfa is vándorútra indult. Európát a 6. században érte el. Magyarországon a 19. században sokan foglalkoztak hernyóselyemmel, épp ezért igen sok eperfát ültettek az országba, ám
A bokron termő szeder mellett, az egyre inkább eltűnőben lévő eperfa termése, a faeper a legtöbb esetben szederként ismert. Az eperfán lévő érett termés húsa lágyabb, íze kevésbé markáns, mint bokron termő társáé. Leggyakrabban fehér és sötétlila gyümölccsel találkozhatunk az eperfákon.
A vándorok eledele volt
Az országutakat szegélyező eperfasorok hosszan tartó érési idejük alatt sok szegény ember számára tették elviselhetővé az életet, nyújtottak számukra táplálékot. A zömében kiirtott fákat ma már alig-alig lelhetők fel.
A madarak a fáról csipegetik az érett termést, de a túlérett szemek hamar és könnyen lepotyognak, épp ezért sokan nem szeretik, ha a kertjükben, utcájukban eperfa áll, mert bizony nagyon szemetel, amikor érik a gyümölcse.
Családi házak dísze is lehetne
Egy-egy eperfa szép lombkoronájával a családi házak, kertek dísze is lehetne, nem beszélve hasznosságáról. Gondozást szinte nem is igényel. Gyümölcsének termése tápanyagban gazdag: 4 g fehérjét, 113 g szőlőcukrot, 8 g organikus sót és 7 g rostanyagot tartalmaz kilogrammonként.
A gyümölcsén kívül az eperfa levele is fogyasztható. A szőlőlevélhez hasonlóan tölthető, gyógyteákat is gyakorta készítenek belőle. A hagyományos kínai orvoslásban az eperfa gyümölcsét a vese tisztítására, fáradtság, vérszegénység kezelésére használják. Ezen kívül székrekedés és szédülés esetén is gyakorta adnak a betegnek faepret.
Pálinkája világbajnok
Az eperfa termése főleg frissen, fáról szedve fogyasztható. Néhány óra után már romlékonnyá válik, így nem nagyon főznek vele, bár készíthető belőle gyümölcsleves, lekvár vagy szörp, sőt gyakran készítenek belőle pálinkát is. 2009-ben a magyar pálinkafőző mesterek ezzel a specialitással az Egyesült Királyságban négy aranyérmet értek el az égetett szeszek londoni világversenyén.
Fotók: Wikimedia Commons
