A harkályok például egyre hangosabban dobolnak az erdőkben. Csőrükkel másodpercenként akár húszat is képesek ütni. Mivel énekelni nem tudnak, így ezzel a dobolással jelölik ki territóriumukat, későbbi fészekrakó helyüket – olvasható Körös-Maros Nemzeti Park weboldalán. A Maros-ártérben egyre hangosabban kopácsolnak a harkályok.
A harkályok a kopácsolást a területkijelölés mellett táplálékszerzésre is használják. Így állapítják meg, hogy van-e élelem a beteg fák kérge alatt. Ha igen, akkor apró lyukakat vájnak, majd horgas nyelvükkel mélyen benyúlnak az üregbe és kiszedik onnan a rovarokat.
A tavaszi területkijelölő dobolásra általában száraz fákat választanak, mert azok hangja messzire elhallatszik. Előfordul, hogy a köztéri parkok fém hulladéktárolóin, vagy bádog lámpatetőkön kopácsolnak, hívogatva párjukat.
Címfotó: birdbarrier.com