Életmód

Nagycsütörtök: a harangok Rómába mennek

A húsvéti ünnepeket megelőző nagyhét legfontosabb napjai a kereszténységben a nagycsütörtök, a nagypéntek és a nagyszombat, azaz a szent három nap.

Nagycsütörtökön elhallgatnak a templomok harangjai

– legközelebb csak nagyszombaton szólalnak meg –, és Rómában gyászolják Jézust. Mivel ma a “harangok Rómába mennek” és nincs harangozás, a néphagyományban a gyerekek feladata volt, hogy a harangozást helyettesítsék. Ilyenkor a gyerekek kereplővel járták az utcákat, kiűzve onnan a gonoszt.

Liturgikus szokás a nagycsütörtöki lábmosás. Általában magas rangú egyházi személyek mossák meg ilyenkor tizenkét szegény ember lábát. Elterjedt szokás a nagycsütörtöki virrasztás annak emlékére, hogy Jézus az olajfák hegyén virrasztott.

Zöld csütörtök

Faluhelyen ilyenkor különleges hagyományokat követtek. Ezen a napon zöld ételeket ettek, mégpedig olyasmit, ami már termett ilyenkor.  A zöldcsütörtök az utolsó vacsora emlékének ünnepe, feltehetően a XII. század végéig használt zöld színű miseruhára utalhat, vagy azokra a vezeklőkre, akik bűnüktől megtisztulva az Úr szőlőtőkéjén most újra zöld ágakká váltak. A zöldcsütörtök elnevezés mára egy táplálkozási hagyományt is teremtett, spenótot, salátát ettek, sőt az ételbe fiatal csalánt is főztek, hogy jó termés legyen.

Fotó: liquid lunch
Fotó: liquid lunch

Spenótos tészta sok sajttal

Hozzávalók

  • 30 dkg fagyasztott spenót
  • 1 dl tejszín
  • 3 gerezd fokhagyma, 25 dkg csigatészta vagy spagetti
  • olaj
  • trappista sajt

A spenótot kiolvasztjuk, egy edénybe tesszük. Felforraljuk, hozzáadjuk a tejszínt, a zúzott fokhagymát és a sót. Botmixerrel még egy kicsit összetörjük és a kifőtt tésztával összekeverjük. A tetejét megszórjuk reszelt sajttal!

Tipp: A sütőben is összesüthetjük,akkor jó sok reszelt sajtot szórjunk rá!

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik