Aligha tartozott korábban a kecskefejés Louisa Conrad képzőművész és párja, Lucas Farrell festő kedvenc elfoglaltságai közé. A hölgy Manhattanben született majd Aspen sztároktól hemzsegő lejtőin nevelkedett.
A két művész a vidéki Vermontban, főiskolai tanulmányai során ismerkedett meg egymással. A diplomázást követően Louisa rövid időre Brooklynba költözött, Lucas pedig Montanában folytatta tanulmányait, mígnem mesterképzésük után úgy határoztak 2010-ben, hogy összeházasodnak és visszaköltöznek Vermont környékére.
Egyik napról a másikra kecskefarmot hoztak létre birtokukon, és rögtön az állatok szerelmesei lettek. Ahogy teltek-múltak az évek egyre sikeresebbek lettek, sajt- és karamellgyártásuknak országszerte híre ment.
Legyen eső, hó, vagy szikrázó napsütés, Louisa és Lucas napfelkeltekor ébred. Miután megették a saját tyúkjaiktól való tojásokat és megkávéztak, a pár kettéválik. Lucas a mezőgazdasági gépekért, a karamellért és a könyvelésért felel, míg Louisa a kecskékkel foglalkozó alkalmazottakhoz siet és bekapcsolódik a munkába.
Az életük ugyanakkor nem tökéletes. Kecskéket nevelni fárasztó és gyakran hiányolják a barátaikat.
Minden este átszelem a kert egyetlen sétányát és az életem egyszerűségét látom minden gyönyörűségével. Örökre ezt csináljuk majd? Senki nem tudja. Csak arra koncentrálunk, hogy érezzük magunkat most
– mondta Louisa.
A jövőt illetően a szerelmesek mindig a fejlődést, gyarapodást tűzték ki célul. Sertések megvásárlását is tervezik, igaz, a 33 éves nőnek rossz emlékeinek vannak róluk.
Hamarosan nyugdíjba vonultatjuk néhány kecskénket. Számukra egy legelőt tervezünk kialakítani, ahol boldogan élhetik le életük hátralévő részét. És igen, talán lesznek sertéseink, de Luke lesz a felelős értük!
(via Good Housekeeping)
