A kilenc magyar kutyafajta: a rövidszőrű magyar vizsla, a drótszőrű magyar vizsla, az erdélyi kopó, a komondor, a kuvasz, a magyar agár, a mudi, a puli, valamint a pumi fajtatiszta, törzskönyvezett állománya az elmúlt évtizedekben visszaszorult.
Az ellenőrzött származás, az adott fajtára elfogadott tenyésztési program mentén végzett lelkiismeretes tenyésztői munka közös ágazati érdek
– áll a közleményben.
A tenyésztési tevékenység jelentős befektetéseket igényel, amelyek megtérülését bizonytalanná teheti a piacon az ellenőrizetlen körülmények között született, igazolt származással nem rendelkező egyedek jelenléte.
A január 1-jével hatályba lépő jogszabály-módosítás lehetővé teszi a tenyésztés költségeinek csökkentését azáltal, hogy az állatok származási igazolása kiadásának költségeit az állam megtéríti a tenyésztő szervezetek részére, így a tenyésztők mentesülnek ennek megfizetése alól. Az ebtenyésztők a kedvezményes szolgáltatás igénybevételére irányuló kérelmeiket már 2021. január 1-jétől leadhatják annál a tenyésztő szervezetnél, amelynél a tagsági jogviszonyuk fennáll.
A kilenc magyar kutyafajtát tekintve évente átlagosan kétezer állat kap származási igazolást. Ez a szaporulati arány azonban csak a jelenlegi állomány szinten tartását szolgálja.
Az Agrárminisztérium reményei szerint a tenyésztési költségek csökkenésével sikerül javítani a tenyésztési kedvet és növelni a fajtatisztán tenyésztett magyar kutyafajták állományát
– olvasható a tárca közleményében.
