Először sikerült bizonyítani, hogy a nőstény kék cinegék is énekelni kezdenek, ha ragadozó madár fenyegeti őket jelenlétével. Korábban a tudomány azt feltételezte, hogy a madarak éneke elsősorban a társkeresést vagy a versengést szolgálja – írta az MTI.
Sokáig úgy vélték, hogy elsősorban a hímek dalolnak, a tojók ritkábban hallatják hangjukat. A kék cinege esetében azonban mindkét nemnél többféle éneklési minta is megfigyelhető, ami arra utal, hogy daluk nemcsak a párkeresésnél és rivalizálásnál kap szerepet.
Herbert Hoi és Katharina Mahr, a Bécsi Állatorvosi Egyetem Konrad Lorenz Összehasonlító Viselkedéskutató Intézetének munkatársai ragadozók – karvalyok és erdei siklók – utánzatát helyezték ki a kék cinegék közelében, hogy valamilyen reakciót váltsanak ki a fészekalját felügyelő állatokból.
Mindkét nem tagjai csak a ragadozó madárra reagáltak, az erdei siklóra nem. A tudósok szerint ennek az az oka, hogy míg a karvaly a kifejlett madarakra is veszélyt jelent, a sikló csak a fészekalját támadhatja meg.
Azt, hogy a kékcinege-tojók is énekkel és figyelemfelkeltéssel reagáltak a ragadozók közelségére, a kutatók azzal magyarázzák, Az ének azonban lehet egyszerűen a stressz által kiváltott hormonfüggő inger, ahogy azt Konrad Lorenz orvosetológus azt korábban leírta. A szakértők kizárták annak lehetőségét, hogy a tojó dala segélykérés.
Elképzelhető, hogy ezzel fejezik ki kölcsönösen bátorságukat, ami erősíti a pár összetartozását.
