Az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) minden télen megszervezi a vonuló vízimadarak számlálását. Az eredményt összegző közlemény szerint a szinkronszámlálások január 14. és 17. között zajlottak, 205 vizes élőhelyen, mely során 98 megfigyelő számolta a madarakat országszerte. Az ország minden tájára kiterjedő felmérések során 52 vízimadárfaj 138 495 példánya került a távcsövek elé.
Tokody Béla, az MME szakembere a Like Balaton megkeresésére arról beszélt, a Balatonon alapvetően mindig az északi illetőségű bukóréce fajok voltak kifejezetten jellemzőek. A kerceréce és a kontyos réce tömegei szoktak ilyenkor dominálni, egészen november közepétől március végéig.
Alapjában véve az elmúlt hét-nyolc év adatait elemezve azt látjuk, hogy gyakorlatilag a Balatonon telelő récefajok száma a régebben jellemző, maximum 18-20 ezer példányról jelentősen nőtt. Jelen pillanatban közelít a 40 ezerhez az itt telelő madarak száma. Nem csak a kontyos és a kerceréce az, amelyek a tömeget adják, több átlagos récefaj és jó pár ritkaság is beletartozik ebbe
– fogalmazott.
Arra a kérdésre, mi az oka, hogy nem egészen egy évtized alatt megduplázódott a récék száma, a szakember azt felelte, a klímaváltozás befolyásolja ezt.
Mint magyarázta, az elmúlt két-három évben gyakorlatilag nem volt befagyva a Balaton, még részlegesen sem. Alapvetően ezek a madarak vonuló madarak: északon költenek – például Dél-Skandináviában – és lejjebb húzódnak.
A nyílt vízfelületekhez ragaszkodnak, mert ott tudnak táplálékot szerezni, a be nem fagyott kontinentális jellegű tavakon. Abban az esetben, ha Európa összes vízfelszínét jég borítja, akkor lehúzódnak a mediterráneumba. Ekkor a Földközi-tengeren találják meg a táplálékukat. Nyilván minél délebbre húzódnak, annál nagyobb utat tesznek meg, de ehhez nekik sok energia kell
– mutatott rá.
Tokody Béla ezzel összefüggésben szót ejtette arról is, azért is jobb a rövidebb „hazaút” a madarak számára, mert minél hamarabb indulnak vissza a költőhelyre, annál jobb párt találnak és annál eredményesebb lesz a költés.
Ha végignézzük az adatokat, látjuk, hogy egyáltalán nem volt befagyva a Balaton, és ez ideális volt nekik. Tehát, ha Közép-Európa legnagyobb tava nem fagy be, akkor van táplálék bőven, ezért felgyűlnek itt. Így a Balaton egyre jelentőségteljesebbé váló telelőhelye lett a madaraknak, ahol november közepétől március végéig jól elvannak
– közölte.
Olyan fajokról nem tudni, melyeknek csökkenne a példányszáma a Balatonnál. Olyan fajok, amelyek például húsz évvel ezelőtt ritkák voltak, tömegesen vannak itt. Ilyenek például a kis kárókatonák, melyre az is jellemző, hogy tömegesen költenek a Balaton kiterjedt és védett berkeiben, nádasaiban. A Balaton kifejezetten jó költő-, illetve telelő területet nyújt a madaraknak, jegyezte meg.
