Mozaik

Bármikor leszakadhat a löszfal a Balatonnál

Wikimedia Commons
Wikimedia Commons
A Balaton menti löszfalakat az állatok is "pusztítják": lyukakat fúrnak beléjük az ürgék, pockok, fecskék, gyurgyalagok és a darazsak is.

Természeti katasztrófa fenyeget a Balatonnál – írta az Infostart az economx.hu cikkére hivatkozva.

A tó keleti medencéjében a part fölötti löszfal folyamatosan mállik, bármikor bekövetkezhet a jelentősebb földcsuszamlás.

Balesetveszélyes löszfalak ölelik körül a Balatont. Hatalmas összegekbe kerül a karbantartásuk

– írta az economx. A portál szerint a Balaton környékén barangolva bárki a saját szemével bizonyosodhat meg arról, hogy a löszrétegek megcsúszása általános jelenség, amit megelőzni legfeljebb komoly beton és acél védművek építésével lehet.

A Balaton keleti medencéjében Balatonfűzfőtől Balatonkenesén és Balatonakarattyán át, egészen Balatonvilágosig karéjban, továbbá a déli parton többek között Balatonföldváron és Fonyód térségében sok kilométernyi hosszúságban húzódnak meredek löszfalak.

Wikimedia Commons

A meredek falak állandó fenyegetést jelentenek a tó körüli főutakra és vasúti pályákra.

Legutóbb, tavaly év végén szakadt le a partfal Balatonföldváron, de a korábban kiépített védműnek köszönhetően az omladék nem tudott kárt okozni az ott élők vagyontárgyaiban, ezt akkor a város közölte Facebook oldalán.

Ijesztő esetek a múltban többször is előfordultak. 1914. május 11-én Balatonkenese és Balatonfűzfő között egy teljes vasúti szerelvényt sodort a Balatonba a sínekkel és a talpfákkal együtt egy hirtelen bekövetkezett, hatalmas földomlás. Akkor a csapadékos időszak következtében nyomán lazult meg és omlott le a löszfal. Az eset nem követelt halálos áldozatokat, ugyanis Balogh Tibor masiniszta nagy lélekjelenléttel villámgyorsan lefékezte és kiürítette a vonatot. Erről a tragikus eseményről korábban a Sokszínű vidék is írt.

Fortepan / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum történeti fényképek gyűjteménye

A Balaton menti löszfalakat az állatok is “pusztítják”: lyukakat fúrnak beléjük az ürgék, pockok, fecskék, gyurgyalagok és a darazsak is. 2010-ben Balatonakarattyánál, ott, ahol az északi partra tartó vasúti szerelvény kibukkan egy alagútból, annyira megmozdult a hegyoldal, hogy majdnem magával vitte a vasútvonalat.

A Tihanyi apátság alatt is “mozog a föld”. Az építésekor még nagyjából tízméteres terasz vette körül a templom Balaton felé néző oldalát, mára a védterület mindössze 2-3 méteresre zsugorodott. A fonyódi löszfalnál is komoly gondok adódtak, a 2010-es években már többször megindult, és emiatt hosszú időre le kellett zárni a 7-es főutat és a vasúti sínpályát.

MTI / Varga György

A szakemberek egyetértenek abban, hogy a balatoni partfalak nagyon instabilak és omladoznak, és ennek a megakadályozására nincs megnyugtató megoldás. Elgondolkodtató tény, hogy a földrengésekhez hasonlóan a partfalomlások előrejelzésére sincsen tudományos lehetőség.

Kapcsolódó
Titokzatos barlanglakásokban éltek a magyar hegylakók
Akár a törökországi Kappadókiában, hazánkban is komplett lakásokat faragtak a hegyek gyomrába.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik