2024. július 15-én kora délután a Szent Anna-tó vízhőmérséklete fél méter mélységben elérte a 30,9 Celsius-fokot, mely érték rekord meleget jelent az utóbbi évtizedekre, sőt valószínűleg az elmúlt évszázadokra vonatkozóan, közölte a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem.
Ugyanekkor megdőlt egy másik rekord is: a tófelszín és a fenékközeli, 6,5 méteres vízmélység közötti hőmérsékleti különbség elérte a 22 Celsius-fokot (22,0 oC). Szintén példa nélküli a jégborítási időszak rövidsége: 2024 januárjának első felében fagyott be a tó felszíne, és március 10-re már teljesen elolvadt a jég.
Dr. Máthé István vezetésével a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (dr. Vörös Lajos koordinálásával), 2012 óta monitorozza a Szent Anna-tó vízminőségét, a Lázárfalvi Szent Anna Közbirtokosság és a Pro Szent Anna Egyesület közreműködésével.
Összegezve az eddigi mérési adatokat megállapítást nyert, hogy 2024 júliusának közepén volt a legmelegebb a tó vize (30,9 °C). Természetesen ez a magas vízhőmérséklet összefüggésben van azzal, hogy 2024 nyara az egyik legmelegebb időszak volt világszerte a 19. század második felétől indult rendszeres meteorológiai mérések kezdete óta. 2024 július 1-16. között több tucat romániai meteorológiai állomáson is megdőlt a levegőhőmérséklet napi maximuma.
Így például Székelyudvarhelyen 2024. július 12-én 34,3 Celsius-fokot mértek, ezzel megdőlt az 1951-es napi levegőhőmérsékleti rekord (33,5 °C). Csíkszerdában 2024 július 13-án maximum 33,8 °C fokot mutattak a hőmérők, míg a korábbi, szintén 1951-ben mért rekord, 32,7 °C volt.
A 2024 július 15-ei rekordmeleg Szent Anna-tavi vízhőmérséklettel egyidőben a tó vízterében kialakuló úgynevezett hőmérsékleti rétegződésnek köszönhetően korábban nem tapasztalt vízhőmérsékleti különbség (22,0 oC) alakult ki a vízfelszín és a tófenék (6,5 m) között. Sok más tóhoz hasonlóan, a Szent Anna-tóban nyáron úgynevezett egyenes (direkt) hőrétegződés alakul ki, azaz fent a legmelegebb a víz, a mélységgel pedig csökken, a tófenék közelében pedig a leghidegebb. A tó vizében előforduló algatömeg gátolja, hogy a napsugarak a mélyebb vízrétegekbe is lejussanak, így az alsóbb rétegek kevésbé tudnak felmelegedni.
A Szent Anna-tó vizének melegedése természetesen nem egyedi jelenség. HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai kimutatták, hogy a Pannon Ökorégióban főként az utolsó évtizedekben látványosan felgyorsult a sekély tavak, így például a Velencei-tó, Fertő-tó vagy a Balaton vízhőmérsékletének az emelkedése.
