Dorogon 1928-ban alakítottak ki községi összefogással teraszokat a Kálvária-dombon és állítottak domborműves kerámiaképekkel stációkat. 1929-ben készült el a Kálvária-kápolna, melyet 1981-ben felrobbantottak, és helyére került a bányászat emlékműve, az Aknatorony.
A terület az évtizedek alatt folyamatosan amortizálódott, mígnem 1996-ban a város önkormányzata lakossági összefogással helyreállítatta az épületegyüttest és a szoboralakokat, most pedig az 16 méter magas Aknatorony felső szintjét kilátóterasszá alakították át.
A munkálatokat 207 millió forint európai uniós támogatásból végezték és végzik, számolt be a város portálja.
Az átépítés során a meglévő torony szerkezetének minél nagyobb megtartása mellett, az építmény felső szintje kilátóterasszá alakult
– közölte az önkormányzat.

A projekt keretében megépül a stációk közötti gyalogos közlekedési út és a világítás, valamint sor kerül a kilátó környezetének a rendezésére. Ezek a munkák nemrégiben kezdődtek el.
A beruházás végleges elkészültéig – mivel a kálvária és a kilátó területe jelenleg is munkaterület – a kilátó nem látogatható, de az ünnepélyes átadót követően a hét minden napján 0-24 között nyitva áll majd az érdeklődők számára.
Az aknatoronyból kialakított kilátó kiegészíti a közelben lévő Reimann Bányászattörténeti Múzeum turisztikai kínálatát, melynek kiállítóterében a 230 éves múltra visszatekintő szénbányászatnak állítanak emléket.
A hazai turisztikai kínálatban az ország minden részében kiemelt figyelmet kapnak a kilátók, melyek közül a napokban lezárták az életveszélyessé vált grábóci Mária-kilátót. 2024 tavaszán ellenben kicsinosították az összes soproni és környékbeli kilátót, az év kilátójának pedig a pannonhalmi Boldog Mór-kilátót választották.