Mozaik

Véget ért a riasztás, már tojásokon ülnek a dunai kárókatonák

Szendőfi Balázs
Szendőfi Balázs
A természetfilmes szerint jelenleg nincsenek veszélyben az általa megfigyelt fészkelő madarak.

Szendőfi Balázs felvételeire sokszor rácsodálkozhattunk már a Sokszínű vidéken. Az ismert természetfilmes legutóbb a Duna mentén járt, ahol csodálatos képeket készített, melyeket egy bejegyzésben megosztott a követőivel.

A 2025. március 12-én készült felvételeken nagy kárókatonák százai láthatók a Helemba-szigeten, Esztergom alatt a Dunán.

Szendőfi Balázs

Nehéz a pontos számukat megmondani, mert igazából csak egyetlen fára koncentráltam, a telep pedig nagyobb területen szóródik. Azon az egy fán nagyjából 25 lakott fészek van. A telepen persze több száz kárókatona, szürke gém, és elszórva egyéb kisebb gémfélék, de azok még nem jöttek meg a telelésből. A szürkék már itt vannak, de még nincs tojásuk

– mesélte a filmes a Sokszínű vidéknek.

Szendőfi Balázs azt is hozzátette, hogy a kárókatonáknál a március már a kotlás időszaka. Sajnálatos tény, hogy a költő egyedek száma országosan csökken legalább 10 éve.

Szendőfi Balázs

Egyszer már eltűnt a Kárpát-medencéből

A természetvédő egyik korábbi cikkében megjegyezte, hogy a nagy kárókatona az 1800-as évek közepéig tömeges fészkelő volt Magyarországon, bár pontos számadatok nincsenek az akkori állományairól. A faj 1860 és 1900 között a Kárpát-medencéből teljesen eltűnt a vízrendezések, élőhelyvesztés és a már akkor is intenzív fegyveres irtás miatt. Így 1900 és 1947 között nem élt kárókatona Magyarország területén. 1947-ben a mai Szlovákia területén található Pozsonyligetfalun felszámoltak egy kárókatonatelepet , majd az innen szétszéledő madarak egy része fészkelőtelepet alapított a Kis-Balatonon. Ez volt a huszadik század első regisztrált kárókatona-költése Magyarországon. A fajt szigorúan védték ekkortól, kuriózumnak számított.

10 fotó

Az 1960-as évektől kezdett növekedésbe az állomány, ami nagyobb “sebességi fokozatba” a rendszerváltás idején kapcsolt, amikortól újjáéledtek a folyók és a megmaradt vizes élőhelyek, a nagyipar hanyatlásával tisztábbak lettek a vizek és több lett a hal. Az állománynövekedés 2015-ig tartott. Előtte egy évvel vették át a horgászok az uralmat minden hazai természetes víz felett, és megkezdődtek a gyérítések. Ezeknek a hatására, a hazai fészkelőállomány máris a felére csökkent, és a telelőállomány is egyre kisebb.

Szendőfi Balázs szerint egyelőre nem kell félni attól, hogy az általa megfigyelt helyen megzavarják a fészkelő madarakat.

Szendőfi Balázs

A kárókatonák gyérítésére vonatkozó engedélyek januárban-februárban lejárnak, onnantól csak halastavaknál szabad lőni rájuk vagy riasztani őket. Bár hallottam olyan környéki halgazdálkodói szándékokról, amik ki akarták volna lobbizni a Helemba-szigeti kárókatona-telep szétlövését költési időben (!), de ezt több okból sem tehetik meg: egyrészt költési időre nem szólnak az engedélyek, másrészt a telepen ugyanott költő gémfajok fokozottan védettek, és maga a sziget is természetvédelmi oltalom alatt áll

– magyarázta a természetvédő.

Korábban többször írtunk arról, milyen ádáz küzdelem folyik a halgazdálkodók és a kormoránok között. A nagytestű madarakat minden évben engedéllyel gyéríthetik a vizek mentén.

Kapcsolódó
Videó: negyvencentis süllő végzett a kormoránnal Mohácsnál
A torkán akadt a falat. A mohó madár és a hal sem élte túl a találkozást.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik