Tájékoztatjuk kedves látogatóinkat, hogy a Fellegvár 2025. március 25-én elektromos hálózat karbantartási munkálatok miatt zárva tart
– közölték a Pilisi Parkerdő Facebook-oldalán.
A hét többi napján azonban zavartalan nyitva tartással várják a látogatókat.
A visegrádi vár a Dunakanyarban, Visegrád városa felett emelkedik. A Visegrádi-hegység 328 méter magas sziklacsúcsától egészen a Duna partjáig húzódik. A középkorban fontos reprezentatív szerepe volt, hiszen a magyar királyok egyik leggazdagabb palotája állt itt, emellett politikai és hadászati jelentősége sem volt elhanyagolható. Utóbbi szerepét egészen a 17. század végéig megőrizte. Két részből áll: az alsóvárból és a fellegvárból, más néven citadellából.
A mai Fellegvár nem az első erődítmény volt ezen a helyen. Az első vár a Sibrik-dombon állt, a tatárjárás során pusztult el. A jelenlegi kettős várrendszert IV. Béla és felesége, Laszkarisz Mária építtette az 1250-es években. Károly Róbert jelentősen kibővítette, itt tartották az 1335-ös híres királytalálkozót is. Mátyás király uralkodása alatt a palotaszárnyakat teljesen felújították, és a vár hosszú időn át a magyar koronázási ékszerek őrzőhelye volt. A török időkben súlyos pusztítást szenvedett el, 1544-ben végleg elhagyták. A helyreállítási munkálatok az 1870-es években kezdődtek, és azóta is folyamatosan zajlanak.
A látogatók több kiállítást is megtekinthetnek a Fellegvárban:
• Szent Korona kiállítás
• Vártörténeti kiállítás
• Panoptikum (1335-ös visegrádi királytalálkozó emlékére)
• Középkori fegyvertörténeti kiállítás
• Úri vadászat a középkorban
Az elmúlt időszakban többször beszámoltunk Visegrádot érintő történésekről: Európában egyedülálló attrakcióval nyitják meg a leégett visegrádi szállót, ahonnan korábban fejvesztve menekültek a tűz elől az őzek és lepusztult állapotban van Gobbi Hilda egykori nyaralója.
