Egyre több európai országban bukkan fel a kérődző állatokat fertőző kéknyelv-betegség, amely most Ausztriában, több mint 240 gazdaságban okozott riadalmat. Bár Magyarországon jelenleg nincs igazolt eset, a hazai hatóságok máris lépéseket tesznek arra az esetre, ha a vírus átlépné a határt – írja az Infostart.
A betegséget egy törpeszúnyogok által terjesztett vírus okozza, amely főként szarvasmarhák, juhok és kecskék körében terjed. Bár emberre nem veszélyes, és élelmiszer-biztonsági kockázatot sem jelent, a gazdák számára komoly károkat okozhat, különösen, ha az állatok súlyos tünetekkel vészelik át.
A betegség tünetei
A vírus az érfalakat károsítja, emiatt a megbetegedett állatokban vizenyő, vérzés, nyálkahártya kifekélyesedés alakulhat ki különböző testrészeken. A klinikai tünetek általában a fertőzés után 3-7 nappal jelentkeznek, az állatok lázasak, bágyadtak. Orrfolyás, kötőhártyagyulladás gyakran megfigyelhető. A fej, a fültő, az áll alatti és nyaki területek bőr alatti területe vizenyőssé válhat. Az állatok a nyálzás mellett gyakran kiöltik nyelvüket, mely fokozatosan megduzzad és a kialakuló vérkeringési zavar miatt kékké színeződik. A száj nyálkahártyán fekélyes, elhalt területek alakulhatnak ki. A lábvégek szintén vizenyőssé válhatnak és itt is kialakulhatnak fekélyes területek. Juhokban általában súlyosabbak a tüneteket, főleg a kultúrfajták esetében. A szarvasmarhák kevésbé érzékenyek, a kecskék és a vadon élő kérődzők többnyire tünetmentesen átvészelik a betegséget – írja a Nébih.
A vírus 2023-ban Németországban, Belgiumban és Hollandiában is megjelent, idén pedig újra felütötte a fejét Ausztriában. Az utolsó magyarországi kitörés 2015-ben történt, hazánk pedig 2021-ben szerezte vissza a mentességi státuszát, ami most ismét veszélybe kerülhet a közelség miatt.
Intézkedések – egyelőre nincs szigorítás
A magyar kormány már reagált is: rendelettervezet készült, amely enyhítené a betegség miatti szigorításokat. A tervek szerint nem lenne kötelező a fertőzött állatok leölése, és nem kellene elrendelni védőkörzetet sem. Ugyanakkor a megfigyelési időszak 30 napról 60 napra módosulna, valamint lehetővé válna a betegség elleni vakcinázás is.
A helyzet tehát nem jelent azonnali veszélyt, de a mezőgazdasági és állattartói szektorban érdemes fokozott figyelemmel követni a fejleményeket – különösen a nyári hónapok közeledtével, amikor a vírus terjesztésében szerepet játszó szúnyogok aktivizálódnak.
