A fülemülék vagy, ahogy sokan ismerik a csalogányok ritkán kerülnek szem elé, idejüket a bokrok ágainak óvó védelmében töltik, de gyönyörű éneküknek nem szabhat határt a sűrűség, csengő strófájuk könnyedén bújuk elő és járja át a tavaszi levegőt.
A legkorábban érkezők már megszólaltak, a többség azonban április vége felé tér vissza költési területére. A hímek a nagy utazás után nem pihennek sokat, gyorsan énekelni kezdenek, remélve, hogy hangjukkal meghódíthatnak egy arra repülő tojót.
Mészáros Kata három napja hallotta először a fülemülék páratlanul szép előadását, és olyat tapasztalt, amit eddig még soha.
Lassan 14 éve követem figyelemmel a fülemülék életét, emellett fotózom is őket és természetesen gyönyörködöm a csodálatos előadásukban. De az idei tavasz egészen különleges, olyan, amit eddig még nem tapasztaltam. Három napja, amikor először hallottam őket, mintha minden bokorban ott lettek volna, szó szerint mindenhonnan az ő csengő hangjuk bújt elő
– kezdte Kata történetét a Sokszínű vidék megkeresésére.
A fülemülék gyönyörű és szó szerint ámulatba ejtő énekében gyakran lehet gyönyörködni, de látni, megpillantani őket már közel sem olyan egyszerű, hiszen kiválóan tudnak rejtőzködni.
Miután hazatérnek a költési területükre a szokottnál is rejtőzködőbbek, nehéz őket megpillantani, de azért pár fotót sikerült róluk így is készítenem. De, ha nem is láthatom őket, különlegesen szép énekük pillanatok alatt elvarázsol és csodálatos élményt ad
– részletezte Kata, milyen gyönyörű pillanatokat tud átélni a fülemüléknek hála.
Páratlanul szép előadás
A fülemüle csattogó előadása a legszebb madárdalok közé tartozik. Éneke lágy, de mégis hangos, messzi hallatszó és rendkívül változatos. A madárénekekkel foglalkozó kutatók vizsgálata szerint egyes hímek énekében akár több mint ezer elem és akár kétszáznál is több eltérő strófa található meg. A fülemüle éneke mindig gyönyörű és rabul ejtő, de, ha éjszaka halljuk előadását az még varázslatosabbnak tűnik.
Nagy utat tesznek meg, hiszen egészen Afrikából térnek vissza költő területükre, ahol a megérkezésük után a hímek területet is foglalnak és csengő dalukkal védik azt. Lágyan csengő, erőteljes és változatos strófákból álló énekükkel várják vissza a tojókat, akik többek között a hímek előadása alapján választanak párt maguknak.
A fülemüle párok az erdők szegélyein fészkelnek, ahol a sűrű bokrok védik őket és szerelmük bölcsőjét
Április első heteiben, amikor a hím fülemüle hazatér költési területére, a távoli Afrikából, területet is foglal, és, ha kedvező az időjárás dalra is fakad, így védve revírjét, és bízva abban, hogy az utána érkező tojók valamelyikének felkelti az érdeklődését. Általában a hímek arra a területre vagy annak a környékére térnek vissza, ahol az előző évben fészkeltek, gyakran előfordul, hogy ugyanazt a territóriumot foglalják el.
A fülemüle párok az erdők szegélyein fészkelnek, ahol a sűrű bokrok védik őket és szerelmük bölcsőjét. De előszeretettel telepednek meg városok parkjaiban, vagy kertekben, de csak ott, ahol sűrű bokrosok vannak, és azok alatt a száraz avar meg van hagyva.
Veszélyekkel teli vándorlás
Őszi vonulásuk általában augusztusban kezdődik meg és szeptember közepéig tart. Éjszaka, a csillagok fénye alatt vonulnak, napközben pedig pihennek. Hosszú utat tesznek meg Afrikáig, a téli szálláshelyükre.
Sajnos a fülemülék is rengeteg veszélynek vannak kitéve a vonulásuk alatt, mely veszély fő forrása az ember, aki egyre szűkíti az életterüket, irtja az élőhelyüket és a mediterráneumban lövik, csapdázzák őket, akárcsak a többi kis testű énekesmadarat.
Évről-évre milliónyi madár dalos torka nem tud többé énekre nyílni, így nagy öröm és megkönnyebbülés az, amikor ilyenkor tavasszal újra köszönteni tudjuk a hazatért, hosszú utat megtett vándorokat.
Mint azt megmutattuk a természetfotós felvételei igazi mesevilágba repítenek, ahol a főszerep a gyurgyalagoké, egy olyan környezetben, ami ezeknek a védett madaraknak a nászához illik. Valamint különleges fotókon bemutattuk a tokaji fehér herceget is.
A cikkben szereplő fotókat Mészáros Kata készítette.
