Idén is életre keltek a hagyományok Hollókőn, ahol húsvéthétfőn a locsolkodásé volt a főszerep. A Nógrád vármegyei világörökségi település az ünnephez méltóan a népi kultúra, a palóc gasztronómia és a közösségi élmények jegyében várta a látogatókat a négynapos Hollókői Húsvéti Fesztivál keretében.
A programsorozat középpontjában ezúttal is a hagyományos locsolkodás állt: az ófaluban a legények régi szokás szerint vödrökből öntötték a vizet a lányokra, miközben tréfás locsolóverseket mondtak, cserébe hímes tojást kaptak. A látogatók pedig igazi időutazás részesei lehettek – népviseletbe öltözött szereplők, kézműves portékák, élő zene és nyüzsgő forgatag idézte meg az ünnep régi hangulatát. Emellett a vendégek bőséges kóstolót kaptak a régió ízeiből is: palóc levesek, füstölt húsok, házi sütemények, valamint helyi borok és pálinkák tették teljessé a húsvéti élményt.
Örülök, hogy eljöttek a településünkre a húsvéti ünnep idején. Nyilván, mondjuk azt, hogy Hollókő a húsvét fővárosa – bár hivatalosan még nincs ilyen – de azért mégiscsak az első húsvéti rendezvényt mi csináltuk az országban, amelyre sokan eljöttek. Először még nem volt rendezvény, aztán azon voltunk, hogy minél jobban ki tudjuk szolgálni a vendégeinket, amely fesztivállá alakult a hosszú évek alatt
– mondta a Nool beszámolója szerint Szabó Csaba, Hollókő polgármester a fesztivál megnyitóján, aki köszönetet mondott a belépőjegyet kifizető látogatóknak, ugyanis a 300 fős falu anyagi támogatás nélkül nem tudná megrendezni a sok költséget felemésztő Hollókői Húsvéti Fesztivált.
A befolyt összeget az óvoda és az iskola támogatására, a kulturális élet megőrzésére, a műemléki házak felújítására fordítják, és az ingyenes programjaikat is ebből finanszírozzák.
Mi egy nagyon különleges települést kaptunk meg az ősöktől, akik a legegyszerűbb és legolcsóbb eszközökkel építkeztek: fából, vályogból, illetve kőből, ami itt volt. A szegénység nagyon jellemző volt sokáig, az emberek nem büszkék voltak erre, hanem szégyellték, hogy ők nem nagy és sok ablakos, hanem ilyen pici házakban laktak. Egy szobában sokszor 3-4 házaspár élt. Éppen ezért nagy változás volt az, amikor a műemlékvédelem az 1960-as években felfedezte, hogy a falu 65 ilyen házzal egységben van, és ezt meg lehetne menteni. Így több évtizeden keresztül ment a védelem, hogy ne lehessen beépíteni például sárga házat, vagy téglaépületet vagy bármilyen más jellegűt a település központjában
– hangsúlyozta a polgármester. Ennek is köszönhető az, hogy 1987-ben Hollókő világörökségi címet kapott.
A fesztivál annak ellenére is népszerű, hogy mélyen a zsebükbe kell nyúlni a látogatóknak. Korábban már beszámoltunk róla, hogy múzeumposta nyílt Hollókőn, illetve hogy királylány költözött a faluba.
