Az utóbbi években egyre inkább köztudott, hogy Magyarországon élnek farkasok. Időnként pedig vadkamerás felvételekkel is bizonyítani tudják a nemzeti parkok ezeknek a csúcsragadozók jelenlétét. A kutyafélék családjának legnagyobb termetű európai képviselője az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területén bukkan fel leggyakrabban hazánkban. Olyan viszont ritkán történik, hogy egy túrázó találkozzon velük, az embert ugyanis igyekeznek nagy ívben elkerülni.
Farkas Ferencet egy kivételes szerencse ért, mindössze pár méterről láthatott egy farkascsaládot. Egy négynapos vándortúra közben járt 2025. július 23-án, amikor megtörtént a nem várt találkozás.
Bár híre ment, hogy Borsod erdői több farkasfalkának is otthont adnak, de arra nem gondoltam, hogy kéktúra közben szembe jönnek velem az úton. Nem írom meg, hogy pontosabban hol találkoztunk, de az élmény teljesen elvarázsolt. Játszottak egymással, ahogy jöttek felém, felőlük fújt a szél, azért nem vehettek észre, mert egyébként kerülik az embert
– osztotta meg nem mindennapi élményét Farkas Ferenc a Sokszínű vidék megkeresésére.
A farkasok közvetlen megfigyelése ritka jelenség. Kifinomult érzékszerveikkel sokkal hamarabb érzékelik az embert, mielőtt az észrevenné őket, így legfeljebb az optimális szélviszonyok, az aktuális észlelés helyszínén a farkasok viszonylagos zavartalansága esetén van esély megfigyelni őket.
Ferencnek egy ilyen kivételes élményben volt része, mert nem sokan mondhatják el magukról, hogy élőben tudták megfigyelni ezeket a csúcsragadozókat.
Békés látvány volt, amikor úgy gondoltam túl közel értek, óvatosságból kicsit zajt adtam és máris eliramodtak. Az Aggteleki Nemzeti Parkban több falka is él, fontos, hogy a farkasok zavarása, károsítása, elpusztítása tilos a természetvédelmi törvények értelmében
– számolt be az élményről Ferenc, aki felvételeket is tudott készíteni a számára sokat jelentő találkozásról.
A szürke farkas hazai állománynagysága
A hazánkból a második világháború után eltűnt szürke farkas az 1980-as években jelent meg újra Magyarországon. A magyarországi farkasok számával kapcsolatban a szakértők azért nem szeretnek konkrétumokba bocsátkozni, mert amellett, hogy ezt a rejtőzködő életmódból kifolyólag nehéz meghatározni. Az egyes észlelések során 1-3 együtt mozgó egyedet figyeltek meg. Jelenlegi ismeretek szerint a 15-25 közötti egyedszám lehet reális.
Táplálkozása és vadászati stratégiája
A farkas, mint csúcsragadozó jelentős szabályozó, szelektáló szerepet tölt be a táplálékhálózatban. Táplálkozása évszaktól és élőhelytől függően is meglehetősen változatos. Mindig a legkönnyebben hozzáférhető prédát zsákmányolja.
Táplálkozási szokásai erősen függnek a farkas populáció sűrűségétől: alacsony sűrűségnél az egyedek magányosan vagy kis csoportokban vadásznak, elsősorban kisebb testű állatokat vagy dögöt fogyasztanak.
Az emberrel való kapcsolta
A mai napig sok emberben vált ki negatív reakciót a farkas. A közhit szerint a farkas emberre is veszélyes, vérengző fenevad, de arra semmiféle bizonyíték sincs, hogy természetes körülmények között élő farkas embert támadott volna meg, sőt a farkas félénksége miatt, az emberrel való találkozáskor elmenekül. Az elterjedt tévhitek azonban állandó veszélyt jelentenek a farkas fennmaradása szempontjából.
A szürke farkas faunánk értékes, ritka tagja, akit védelem és tisztelet illet meg
Magyarországon a farkast a kilencvenes évek elejéig kipusztultnak tekintették. Mivel nem szerepelt a védett fajok listáján a vadászati hatóság eseti engedélyével és a természetvédelmi hatóságok hozzájárulásával kilőhető volt. A spontán visszatelepülést követően 1993-ban védetté, majd 2001-ben fokozottan védetté nyilvánították, pénzben kifejezett értéke 250 000 Ft.
Mint arról beszámoltunk farkasszemet nézett a fotóssal az erdő legóvatosabb ragadozója, valamint arról is hírt adtunk, hogy újra feltűnt a börzsönyi vadmacska, de nem egyedül sétált be a vadkamerába.
